https://bayerconstruct.hu/wp-content/uploads/2020/05/bayer_logo_white_bg-min.png

SAJTÓSZOBA

2023.06.03. Rényi Luca

Így ugrik szintet a magyar építőipari szakképzés

https://bayerconstruct.hu/wp-content/uploads/2023/09/tn4-web_230519_em_9637.jpg

A nyugatról átvett képzési formák és a legújabb eszközök biztosítása mellett gyökeres szemléletváltás, és a szakma megbecsülésének a helyreállítása a célja a Bayer Construct Zrt., a KÉSZ Csoport, valamint a Market Építő Zrt. által létrehozott Tudásépítő-Team Ágazati Képzőközpontnak.

A legmodernebb technológiák és eszközök bevonásával képezi a magyar építőipar tanulóit a három magyar építőipari cég összefogásából született Tudásépítő-Team. A Bayer Construct Zrt., a KÉSZ Csoport, valamint a Market Építő Zrt. által létrehozott szakmai műhely működéséről a Bayer Construct Zrt. segítségével tájékozódtunk. A képzőhely hivatalos megnyitóját 2023. május 24-én tartották a Kopaszi-gáton, a BudaPart építési területén.

Ösztöndíjjal és étkezési kiegészítéssel támogatják a tanulókat

A Tudásépítő-Team háromfős igazgatóságának tagjaként Iski Tamás emlékeztetett, a lapunk által is bemutatott kezdeményezés eredményeként 2021 végén jött létre a közös vállalkozás. A tavalyi év még jórészt a szervezet felépítéséről szólt, ugyanakkor szeptemberben már elindult az első tanévük is. A képzés során a Tudásépítő-Team immár számos középiskolával működik együtt szerződéses keretek közt, és ezt a kört folyamatosan bővítik.

A projektről a Tudásépítő-Team munkáját tanácsadóként támogató Józsa Istvánt is megkérdeztük. Elmondása szerint

a szervezetnek jelenleg 127 szerződött diákja van, akiket havi nettó 100 ezer forintos tanulói bérrel, étkezési kiegészítéssel és munkaruhával is támogatnak. A Tudásépítő Team által nyújtott képzési lehetőség a hároméves építőipari szakképzés második és harmadik tanévét érinti. A diákok az első évet az iskolapadban töltik, a közismereti tárgyakat elsajátítva, majd a következő két évben már a gyakorlat is megjelenik.

„A célunk az, hogy a gyakorlatot is tartalmazó két évben a diákok innovatív oktatóközpontunkban modern szerszámokat és technológiákat alkalmazva, illetve külföldről hozott, magyarra lefordított modern szakanyagokat megismerve színvonalas képzésben részesüljenek.”

Természetesen a kellő ismeretek alsajátítása után szakmai gyakorlaton is részt vehetnek a három alapító cég egyikénél vagy a hozzájuk kapcsolódó cégek egyikénél – ez képezi a triális képzési forma harmadik összetevőjét.

Elsősorban a gyakorlati képzést akarják megerősíteni

Józsa István a jelenlegi szakmunkásképzés egyik legnagyobb problémájaként a gyakorlati képzés vitatható színvonalát jelölte meg, főleg az építőmesteri, szakipari szakmáknál.

„Ezt orvosolva a Tudásépítő-Team gyakorlati képzőhelyén elsősorban a szakmunkások gyakorlati képzését kívánjuk megerősíteni. Ehhez a tanműhelyeket jó minőségű, és megfelelő mennyiségű szerszámmal szereltük fel, valamint a gyakorlati képzéshez szükséges alapanyag ellátást folyamatosan biztosítjuk.”

Ugyanilyen fontosságú elemként írta le az elhivatott és a gyakorlati tudást átadni képes oktatók alkalmazását.

Utóbbi területtel kapcsolatban arra is kitért, hogy a Tudásépítő-Teamben részt vevő vállalatok szakemberei között szükség van az úgynevezett munkahelyi mesterek megtalálására. „Az ő feladatuk lesz, hogy végigkísérjék és segítsék a tanulók munkahelyi oktatását, illetve munkába állítását. Velük együttműködve a gyakorlati képzés két éve alatt a tanulók megismerik a valódi munkahelyek légkörét, megtapasztalják a munkahelyi elvárásokat, és a mai kor elvárásaihoz szükséges tényleges gyakorlati tudást szerzik meg.”

Olyan eszközöket biztosítanak, amelyek egyáltalán nem jellemzőek a magyar iskolákban

A fentiekkel egybehangzóan Iski Tamás hangsúlyozta, a Tudásépítő Teamnél más szemléletben oktatnak, mint ami jelenleg hazánkban érvényesül. Ezt az is jelzi, hogy a szakmai műhely tervezése során sokat tanulmányozták a nyugat-európai példákat és végül a német modell mellett döntöttek. Az alapítói háttér lehetővé teszi, hogy a legmodernebb eszközök megismerését a szakmai oktatás során. „A számítógép vezérelt fém- és famegmunkáló berendezések, lézeres technológiák, akkumulátoros szerszámok, ipari munkagép szimulátor, BIM tervezési módszer, vagy a különböző számítógépes alkalmazások olyan eszköztár részei, amelyet csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem használnak a ma hazánkban a szakképzésben” – húzta alá.

Az osztrákoknál büszke egy diák arra, hogy szakmunkásnak tanul

Arra is kitért, hogy a modern eszközökkel dolgozva egészen más kép alakulhat ki a szakmáról a diákokban. „Egész más úgy burkolni, hogy közben lézervonal segíti a munkát, vagy gépi módszerrel vakolni vagy glettelni. Természetesen a hagyományos módszereket ez esetben is el kell sajátítani.” Ehhez a gondolathoz kapcsolódva az egyik fő célként az építőipari szakmák népszerűsítését jelölte meg. „Szeretnénk olyan színvonalat nyújtani az érintett szakmákban, ami alapján egyre több fiatalnak lesz az a vágya, hogy mesterburkoló, profi szárazépítő, ácsmester, vagy épp magasan képzett kőműves legyen.”

Hogy mindez nem csupán álom, azt osztrák példákkal támasztotta alá. „Az képzőközpont öltözőjében a falakon olyan matricákat láttunk, amelye büszkén hirdették: ’Szakmunkás vagyok’. Az ács tanulók munkaruhája gazdagon hímzett, kantáros tiroli nadrág, és névre szóló szekercét hordanak az oldalukon - később az itt megszerzett szakmai büszkeséggel végzik a munkájukat is.” Hozzátette, ez a fajta szemléletváltás az egyik célja az általuk képviselt képzésnek, amelynek eredményeként aztán elindulhat a szakmát tanulók számának a növekedése.

A mai 1-2 tanuló helyett 30-40 diák jelenléte a cél a kulcsterületeken

A jelenlegi problémákra rámutatva szerinte az is egy beszédes adat, hogy a hozzájuk eddig bejelentkezett 127 diák kétharmada épületgépésznek készül, miközben mindössze egy kőműves és két szárazépítő tanul náluk. Hozzátette, a céljuk, hogy gyökeresen átalakítva a képzés színvonalát, valamint a róla kialakított képet, évente 30-40 embert képezzenek ki az olyan kulcsfontosságú szakterületeken, amelyekre ma alig jelentkeznek.

A hosszú távú cél fontosabb a gyors megtérülésnél

Amikor a Tudásépítő Team stratégiájáról kérdeztük, felhívta rá a figyelmet, hogy az alapító vállalatok vezetői erős küldetéstudattal rendelkező személyek, akik a szakképzés kérdéskörében közös nevezőre találtak.

„A problémák és igények, amelyekkel szembesülünk nap mint nap, közösek: a szakemberhiányt, valamint a hatékonyságnövelés és az innováció szükségességét ugyanúgy látjuk. Szintén közös tulajdonság, hogy három nagy cégről van szó, kivételesen széles eszköztárral, ami lehetővé teszi a hatékony fellépést a szakképzésben.”

A befektetett munka megtérüléséről is figyelemre méltó gondolatot osztott meg. „Mind a három alapító vállalat nyitott arra, hogy komoly összegeket fektessen a Tudásépítő Team működtetésébe, még akkor is, ha ennek a közvetlen megtérülése bizonytalan. A cél az, hogy a kidolgozott működési modell hosszú távon működni tudjon.”

Iski Tamáshoz hasonlóan Józsa István is a hosszú távú gondolkodás jelentőségét hangsúlyozta. Meglátása szerint a Tudásépítő Team jó működéséhez hosszú éveken át jelentős anyagi forrásokat, illetve a minőségi képzés mellett elhivatott munkahelyi mestereket kell biztosítani. „Ebben az esetben az első pozitív változásokra, vagyis a szakmunkáslétszám növekedésére és jobb minőségű, képzettebb szakmunkásokra leghamarabb 4-5 év múlva számíthatunk.”

Egy Magyarországon egyedülálló képzőközpont felépítését tervezik

Józsa István zárásként arra is kitért, hogy a Tudásépítő Team az építőipari képzés állandó helyszíneként jelentős beruházás keretében egy olyan modern épületkomplexum kialakítását tervezi, amely jelenleg nincs még Magyarországon.

A most futó első tanévben ács, festő-mázoló, szárazépítő, burkoló, kőműves, villanyszerelő szakmákban vannak tanulóik, továbbá az épületgépészetnek mind a három területén: vagyis a vízcsatorna-szerelő, a gáz- és központi fűtésszerelő, valamint a hűtő-, klímaszerelő területeken. A képzés gyakorlati részleteiről Tudásépítő Team weboldalán lehet tájékozódni, illetve jelentkezéseket is itt fogadják, amely után szakképzési munkaszerződés megkötésére kerül sor.