Székelyföldről, Gyergyóremetéről származó, Magyarországon sikeres vállalkozást felépítő üzletember Balázs Attila. A legfontosabb befektető a Gyergyóremetén létesülő ipari parknál, ugyanakkor nem mellékesen repülőteret épített. Mindeközben a Gyergyói Hoki Klub elnöke. A Bayer Construct vezetője nagyon ritkán ad interjút a sajtónak, most viszont elfogadta a felkérésünket. Sok mindenről beszélgettünk, ami vele kapcsolatban felmerült az utóbbi években. Sok kijelentése hihetetlennek tűnik – első hallásra.

– Olyan beruházások zajlanak a szemünk előtt Gyergyószéken, amelyek pár éve még elképzelhetetlennek tűntek, sőt sokan még most sem képesek elhinni, hogy ez a valóság. Megépült egy reptér, épül egy méretes ipari park, Erste Liga-bajnok lett a Gyergyói Hoki Klub. Szóval rengeteg dolog lenne, amiről érdemes Önnel beszélni, ha nyitott erre. Ön mivel kezdene egy ilyen beszélgetést? – Természetesen a hokival. Azért, mert ami itt zajlik, az tulajdonképpen egy 5-6 évvel ezelőtti gondolat következménye. Barti Tihamér (Hargita Megye Tanácsának alelnöke – szerk. megj.) keresett meg akkor, hogy

mentsük meg, erősítsük meg a gyergyói jégkorongot, amely akkor szenvedett a román bajnokságban. Akkor azt mondtam, hogy engem ez csak úgy érdekel, ha a csapatot bevisszük a magyar-román közös bajnokságba, az Erste Ligába, és az élcsapatok közé emeljük.

Az elmúlt évek fejlesztései, az itt befektetett pénz és munka mind ebből indult ki és ezzel függ össze.

– Még akkor, az elején volt egy beszélgetésünk, amelyben megkérdeztem: mi a véleménye arról, hogy egyesek szerint ez csak egy lufi, ami ki fog pukkanni...

– Úgy gondolom, időközben már bebizonyosodott, hogy ez nem csak egy lufi. Székely vagyok, és mind székelyek vagyunk a klub vezetőségégében, akik együtt gondolkodunk, dolgozunk, és érvényes ránk az a fajta konokság, ami ezt a népet jellemzi.

Sosem adjuk fel, inkább végigvisszük, amit elképzeltünk, ameddig csak lehet.

Öt év alatt folyamatosan dolgoztunk, építettük a stábot, a játékoskeretet, hogy elérjük a kitűzött célt. Öt év eltelt és bajnokok vagyunk. A GYHK pedig egy olyan klub, ahol biztos az anyagi háttér, ahová tartozni érdemes. Mindeközben pedig továbbra is folyamatosan dolgozunk azon, hogy megteremtsük azt az erős finanszírozási hátteret, amely a további céljaink megvalósítását lehetővé teszi.

– Megtudhatjuk, hogy mik ezek a további célok?
– Nos, megint olyan kijelentést teszek, amiről ismét sokan azt fogják gondolni, hogy ez lehetetlen. Most mondom el először nyilvánosan.

A Gyergyói Hoki Klub ezután is az Erste Liga egyik legjobb csapata lesz, mindig a trófea megszerzése lesz a cél, emellett az itthoni utánpótlás-nevelést a jelenleginél magasabb szintűre fogjuk emelni.

Ezzel párhuzamosan Érden, a szintén általam vezetett Kárpáti Farkasok klubnál is zajlik a munka, pontosabban a két klub szorosan együttműködik az utánpótlás nevelésében. Amikor a mostani érdi U16-osok felnőnek, a Kárpáti Farkasok is be fog lépni az Erste Ligába. A két együttes és a magas szintű utánpótlásból kinövő fiatalok jelentik majd az alapját egy harmadik csapatnak, amely egy európai topligában fog szerepelni.

– Európai topliga? Ismerve a jelenlegi székelyföldi jégkorongvilágot, ez tényleg egy lehetetlennek tűnő elképzelés...

– A mai körülmények között tényleg az lenne. De amibe belevágunk (szándékosan beszélek többes számban, hiszen nem csak rólam van itt szó, hanem egy vállalkozói-baráti körről, akik közösen gondolkodva tesszük a dolgunkat), azt alaposan át szoktuk gondolni. Mindig létezik egy stratégia, amit követünk. Látjuk, hogy egy topligás csapat igényeihez és ahhoz az utánpótlásképzéshez, amit elképzeltünk, hiányzik az alapvető infrastruktúra. Éppen ezért

Gyergyóremetén idén nekikezdünk egy új jégpálya építésének, amely jövőre elkészül. Majd pedig négy év alatt négy másik, az utánpótlást szolgáló pályát építünk négy gyergyószéki településen. Amikor azok elkészülnek, a fenntartásukat is biztosítjuk.

Közben – bízom benne – Gyergyószentmiklóson is megtörténik a romániai költségvetés finanszírozásával a jégpálya újjáépítése olyan szinten, hogy az a magasabb ligában játszó csapatnak legyen az otthona. Tudom, hogy Barti Tihamér az RMDSZ körökben és általában a romániai politikai kapcsolatai révén folyamatosan dolgozik azon, hogy ez megtörténjen. Amíg a gyergyószentmiklósi újjáépítés zajlani fog, ideiglenesen Remete tud helyet adni a GYHK hazai mérkőzéseinek.

– Valóban „meghökkentő”, amit most elmondott. De ha meg is valósulnak a jégpályaépítések, még sok minden kell egy ilyen cél eléréséhez. Elsősorban nagyon sok pénz…

– Világos. Anélkül nem megy semmi. És itt kanyarodjunk vissza a beszélgetésünk első mondatához. Készítettünk egy alapos gazdasági számítást.

Gyergyóremetén és más helyszíneken párhuzamosan épülnek azok az üzemek, élelmiszeripari és más fejlesztések, amelyek egy része az én érdekeltségeimet jelenti, másokat azok a vállalkozó barátaim építik, akik a Gyergyói Hoki Klub támogatói körét alkotják.

Ezeknek a gazdasági egységeknek a többsége 2024-ben kezdi el a termelést, akkor indulnak el. 2-3 év múlva érik el azt a jövedelmezőségi szintet, amelyből az általunk elképzelt szintű jégkorong finanszírozása meg fog valósulni. Tehát – hogy érthető legyen, amire a beszélgetés kezdetén utaltam – a gyergyói jégkorong kapcsán közösen gondolkodva, megoldásokat keresve született meg az az átfogó fejlesztési stratégia, amely révén a gyárak, repülőtér, szálloda és egyebek megvalósulnak.

– Azonban mindehhez kellett a magyar kormány anyagi támogatása is, többek között emiatt nevezik egyesek Balázs Attilát a NER új csillagának...

– Akik ezt mondják rólam és fáj nekik, hogy Székelyföldön végre jelentős beruházásokat támogat Magyarország kormánya, azok – ha jól belegondolok – büszkévé is tesznek. Mert mi is az a NER, ami egyeseknek ellenségesen hangzik? A Nemzeti Együttműködés Rendszere, amelyet a magyar kormány talált ki, és amelynek célja a magyar nemzet megerősítése.

Tehát, aki a NER része, az a magyar nemzet gyarapodásáért dolgozik. Ha engem ilyen embernek tartanak, arra csakis büszke lehetek, és az külön nagy dolog, hogy ez a kormány fontosnak tartja, hogy szorosra fonja a szálakat Magyarország és az elszakított nemzetrészek között, így a székelységgel is.

Amiről viszont nem beszélnek a NER-t ellenségnek tartók: a pénz nem adomány, nem osztogatás a haveroknak, ahogy mondani szokták. Ahhoz, hogy valaki egy beruházáshoz támogatást kaphasson, nagyon kemény garanciákat kell vállalni. Gyakorlatilag a kormánytámogatás adóelőleg, ami meg fog térülni az államnak. Ha egy vállalkozó pályázik, akkor vállalnia kell, hogy meghatározott időn belül ennyit és ennyit be fog fizetni az államkasszába, ennyi és ennyi alkalmazottat felvesz, fizetést ad nekik, működteti az adott vállalkozást. Mindemellett cégeinkkel garanciát is vállalunk az államtól kapott összegre.

Tehát pontosan tudod előre, hogy ha belevágsz, akkor komoly terhet veszel a nyakadba. Ha megbukik az új vállalkozás, akkor elveszíted azt is, amit előzőleg felépítettél…

Azt is vállalnunk kell, hogy az így felépülő üzemek árbevétele folyamatosan növekedni fog, tehát hasznot hoz. Igen, de emellett ez hasznot hoz a magyar államnak, tisztes megélhetést az alkalmazottaknak, fejlődést Székelyföldnek és Romániának is. Itt megjegyzem, hogy még nem indultak be a most épülő üzemek, de már szemmel láthatóan megnőtt az adóhivatal bevétele.

– Többször is említette, hogy a Remetén és Gyergyószéken épülő gyáraknak, és egyéb gazdasági egységeknek csak egy része az ön érdekeltsége. Tisztázhatnánk, hogy mi az, ami önhöz köthető?

– A repülőtérről már több alkalommal beszéltünk, ez saját beruházásként valósult meg, és jövőtől napi utasforgalom indul innen Budapestre.
Ide tartozik a tejporgyár, amely korábban a térség mezőgazdaságának meghatározó eleme volt, de amelyben továbbra is nagyon nagy potenciált látunk. Egyébként ennek megvásárlására Barti Tihamér ösztönzött minket.

Tihamért azért említem többször, mert ebben a történetben neki nagyon nagy szerepe van. Úgy ennek a gazdasági konstrukciónak a kigondolásában, mint a rengeteg munkát és energiát igénylő ügyintézésben.

Mi, akik Magyarországon építettük fel a vállalkozásainkat, jól ismerjük az ottani mechanizmusokat, Romániában azonban minden sokkal bonyolultabb. Nagyon sokat számít az ő hozzáállása, segítsége.

De visszatérve a tejporgyárra, az üzemet teljesen felújítottuk. Modern technológiával szereljük fel, és prémium minőségű termékeket fogunk előállítani, amelyre nagy kereslet van a világpiacon. Szintén az én befektetésem révén épül meg az erdeigyümölcs-liofilizáló üzem is.

Tudjuk ugyanis, hogy

a térség erdeiben termő gyümölcsök, gombák jelenleg is komoly hasznot hoznak azoknak, akik ezt felvásárolják és továbbértékesítik, de itt, ahol teremnek, szinte semmilyen hozadékot nem jelentenek sem az erdőtulajdonosoknak, sem általában a közösségnek.

Ez is meg fog változni. Ugyanakkor a turizmusban is nagy fantáziát látunk, így jön létre az 5 csillagos gyógyszálló. Egy további lépésként pedig szeretnénk feléleszteni azt a fürdőkultúrát, amely a remetei borvízre alapozva száz éven át létezett, és volt idő, amikor évi 16 ezer kezelést folytattak itt. Ezt szeretnénk újra élőnek látni és természetesen mindenki számára hozzáférhetővé tenni. De ismétlem, ezek mellett számos más olyan fejlesztés zajlik most, ami a közös gondolkodás eredménye, és amelyek szorosan kötődnek egymáshoz, így az én vállalkozásaimhoz is.

Az interjú végén Balázs Attila jelezte, a következő időszakban részleteiben is szívesen bemutatják majd a Székelyhon számára a folyamatban levő beruházásaikat, terveiket, természetesen a legnagyobb érdeklődés által övezett gyergyóremetei reptérre vonatkozóakat is.