A kutat egy 63 tonnás szerkezettel fúrták, a Bosnyák tér szomszédságában zajló építkezésen belül elhatárolt területen, magas biztonsági intézkedések mellett.

Nemcsak a kivitelezési hatékonyság, hanem energiagazdálkodás szempontjából is kiemelkedő a Zugló Városközpont beruházása. Mint korábban megírtuk: a Bosnyák tér közvetlen szomszédságában felépülő irodaházakat és lakóépületet geotermikus energia felhasználásával fűtik majd, korszerű hőszivattyús rendszerrel. A többfunkciós kerületi központ kivitelezője a BAYER Construct Zrt. 

A termálkút munkálatai június elején kezdődtek meg. A fúrást különleges biztonsági intézkedések mellett, a hatósági előírásoknak (Földgázbányászati Biztonsági Szabályzat (KFBSZ)) megfelelően, egy sokéves külföldi tapasztalattal rendelkező csapat hajtotta végre. A kb. tíz fős, mérnökökből, gépészekből álló csoport, élén a supervisorral, folyamatosan, 0-24 órában dolgozott, mivel a fúrás speciális technológiája ezt megkövetelte.

A fúrás folyamatáról különleges felvételeket készített stábunk. 

A gigantikus gép megtartotta a 32 méteres fúrótornyot

A fúrást a Schoeller Bleckmann 160 típusú szerkezet végezte, amely számos küldetést hajtott már végre a világ minden táján. A gépezet súlya 63 tonna, a húzókapacitása, vagyis terhelhetősége 160 tonna. Összeszerelt állapotban 21,5 méter hosszú, a fúrótorony magassága pedig 32 méter.

A fúrótornyot a Zugló Városközpont építési területén belül egy külön elhatárolt részen helyezték el, körülötte megerősítették és megmagasították a zajvédő falakat.

A gigantikus méretű jármű önjáró, saját kerekein közlekedik közúton, melyen a fúrótorony összecsukva helyezkedik el. Mintegy négy napba telt, amíg összeszerelték a szakemberek, ezután június elején megkezdte tevékenységét.

A fúrótorony ugyan önállóan is megáll, de viharkötelekkel rögzítették, hogy biztonságosabb legyen.

A termálkút hasonló eljárással készül, mint a földgáz vagy az olajkutak

A fúrás technológiáját Fekete Gábor a Bayer Construct Zrt. mélyépítési üzletágvezetője mutatta be.

 „A termálkút fúrásának technológiája megegyezik a szénhidrogének kitermelési eljárásával. Igaz, a termálvíz egy kicsit vastagabb furatot feltételez, mert nagyobb hozamot kell produkálni, mint az olajból vagy a gázból – emiatt kissé nehezebb is a termál kutak a fúrása, de egy az egyben ugyanazok a fizikai törvények és technológiák vonatkoznak rá.”

Fekete Gábor a fúrást előkészítő esetleges mérésekről elmondta: külön szeizmikus vizsgálatokat nem végeznek városi környezetben, mert a nagy „háttérzaj” miatt ez lehetetlen lenne. A fúrás során a rendelkezésre álló, nagy mennyiségű geológiai adatokra támaszkodnak, amelyből a talaj szerkezete viszonylag pontosan meghatározható. A fővárosban rengeteg fúrt kút található. A Zuglói Városközpont közelében helyezkedik el például a Paskál fürdő működő termál kútja.

30 méter/órás sebességgel érik el a megfelelő réteget

A szerkezet több fő egységből áll. Ezek: a fúrótorony (melynek magassága 32 méter), a fúrószár, a mozgatóegység, az iszapszivattyú és tartály.

A gépezet fontos eleme még a kitörésgátló. Ennek funkciója, hogy amikor a fúrószár eléri azokat a rétegeket, ahol valamilyen tárolt közeg lehet, akkor ezeket felszerelik és ezen keresztül megy le a fúrószár és automatikusan zárja a rendszert, így megakadályozza az esetleges kitörést. A fúrás folyamatáról mérések készülnek, amelyeket azonnal elemeznek, értékelnek.

A fúrási sebesség a talaj ellenálló képességétől és szilárdságától is függ, de elmondható, hogy a fúrószár átlagosan 30 méter/órás sebességgel működik. A geológiai adatok alapján 1300-1500 méter mélységig kell lefúrni, itt található az a réteg, amelyből kinyerhető a termálvíz.

Ebben a mélységben egy biztonsági zárórendszer kerül kiépítésre, ami a felszínig felcementezve hermetikusan zár, így az átfúrt ivóvízréteget sem károsítja az eljárás. Ez a technológia felel meg a hatósági előírásoknak.

A szerkezet legérdekesebb és leglátványosabb része a forgatómotor hajtóműve, amely mintegy 30-40 centiméter átmérőjű üreges fúrószárat juttat be a földbe egy bizonyos mélységig, aminek a belsejében iszap áramlik lefelé. Ahol a fúrófej dolgozik és lazítja a kőzetet, ott kiáramlik az iszap. Ezután béléscsöveket juttatnak le a lyukba, ebben érkezik vissza az anyag, az iszap egy folyamatos körforgással magával hozza a furatanyagot a felszínre, amelyet megtisztítanak és újra felhasználnak.

A kiszedett anyagot folyamatosan geofizikai vizsgálatoknak, illetve talajfizikai vizsgálatoknak vetik alá, gáztartalmat, egyéb összetevőket mérnek, amelyből következtetéseket vonnak le arra vonatkozóan, hogy épp melyik rétegnél jár a fúrófej. Ennek megfelelően határozzák meg a további technikát, sebességet, a lejuttatott iszap sűrűségét.

Kedvező körülmények segítették a fúrást

Fekete Gábor mélyépítési üzletágvezetőtől megtudtuk: a tervezett két hét helyett tíz nap alatt és az előzetesen várt 1300 méter helyett már 1150 méter mélységben megtalálták a termálvizet tartalmazó rezervoárt. Minden paraméter egy kicsit jobb, mint amivel kalkuláltak: a víz saját környezetében 80 Celsius fokos.

„A folyamat végére sikerült kiépíteni a teljes csőrendszert, beépítettük a szűrőt és a termálkút 2023. június 15-én megkezdte a víz kitermelését” – zárta gondolatait Fekete Gábor.  

A projektről további információkat itt talál: Zugló Városközpont.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

•