A Portfolio Építőipar 2026 konferenciájának délutáni panelbeszélgetésén a résztvevők a megfizethető lakásépítés technológiájának részleteiről vitáztak. Egyetértettek abban, hogy a megfizethető lakhatás nem egyetlen varázsmegoldáson múlik, hanem a telekárakon, a műszaki tartalmon, a kivitelezés időigényén és a fejlesztési folyamatok összehangolásán. A vitában a standardizálás, az előregyártás, a gyorsabb befejező technológiák és a tudatos tervezés visszatérő kulcsszavak voltak, miközben végig hangsúly maradt azon is: az alacsonyabb ár nem jelenthet alacsonyabb minőséget.
Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatója, az IFK alelnöke moderátorként rögtön a lényegre tért: reális cél-e ma Magyarországon a megfizethető lakhatás, és ha igen, milyen feltételek mellett.
A beszélgetésben a nagy képtől indulva, a lakásárat leginkább meghatározó tényezők azonosításán keresztül a konkrét, „kézzel fogható” technológiai és szervezési megoldásokig minden kiderült, hogy hogyan lehet(ne) alacsony tartani a kivitelezési költségeket. A beszélgetés egyik tanulsága éppen az lett, hogy a megfizethetőséghez nem elég jó szándék: mérhető idő- és munkafolyamat-csökkentés, valamint előkészített fejlesztési környezet kell.
Csikós Miklós, a Cordia műszaki igazgatója ingatlanfejlesztői szemmel azt emelte ki, hogy a lakások árát döntően az határozza meg, hogy mennyibe kerül felépíteni, kivitelezni egy projektet. A telekár a második legerősebb tényező, különösen Budapesten, ahol a jó telkek szűkülő kínálata önmagában felfelé tolja a végárat.
A műszaki tartalom sem egynemű: energetikai szint, belső kialakítás, szintterület, parkolás és tervezési döntések mind már korai fázisban „beárazzák” a lakást. A piac több szegmensre bomlott, ahol a prémium minőségű, korszerű új lakásokra van szükség, ezek mégsem adhatnak önmagukban választ a lakhatási válság tömeges kihívására.
Wolf András, a Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese kivitelezői oldalról a telek szerepét még direktebben kötötte a megfizethetőséghez: szerinte tudatos önkormányzati és állami telekgazdálkodás nélkül nehéz érdemi fordulatot elérni, fontos lenne 100 ezer forint/nm ára alá csökkenteni a telekárakat. Nem csak az ár, hanem a közművek kiépítése és az önkormányzati elvárások is jelentős költségtömeget jelentenek, amit végül a vevő fizet meg.
Megfizethető lakásról szerinte akkor lehet beszélni, ha a telekár radikálisan lejjebb kerül, miközben a tervezésben kisebb, de jól szervezett alaprajzok és a standardizálás adhat volumenen keresztüli hatékonyságot. A minőséget ugyanakkor nem tekinti tárgyalási alapnak:
A kompromisszum inkább a szolgáltatásokban és a választási lehetőségek szűkülésében jelenhet meg, nem a kivitelezési színvonalban.
Iski Tamás, a Bayer Construct tervezési üzletágvezetője a tervezés és a fejlesztés összekapcsolásáról beszélt, és azt állította, a valódi hatékonysági ugrás akkor jön, ha a folyamatot nem egymás után következő lépések láncaként, hanem egymásra ható szereplők mátrixaként kezelik. Nála a kulcs az iteráció: a fejlesztői igény, a tervezői válasz, a szerkezeti következmény és a gyárthatóság szempontja már a legelején egyszerre van az asztalon. Konkrét példaként olyan előregyártott erkélymegoldást hozott, amelynél a felületi esztétika már a betonöntésnél „beépül”, így több utólagos rétegrend és munkafázis elhagyható.
Arra is rámutatott, hogy az előregyártás önmagában drágább lehet köbméteráron, mégis olcsóbb végösszeget adhat, ha az átfutási idő csökkenésével mérséklődik a finanszírozási teher és kevesebb kockázati elem marad a kivitelezésben. Extrém példát is hozott: saját építőipari technológiájukkal és munkaszervezésükkel megfelezik egy többszáz lakásos társasház építésének idejét.
Fehér Kálmán, a Pro-Solum Hungary Esztrich kereskedelmi vezetője az „idő pénz” állítást fordította le egy befejező technológiára, az önterülő cementesztrichre, amely kézzelfoghatóan gyorsítja a belső munkafolyamatokat. A gyorsabb kivitelezés nemcsak munkaidőben mérhető, hanem a csúszások finanszírozási költségében is, ahol már egy hónap késés is komoly 50-60 millió forint kamatterhet jelenthet.
Az általa képviselt megoldás lényege, hogy egy „házasított” rétegrenddel a felület másnap járható, gyorsabban szárad, és előrébb hozza a további szakipari munkákat. Ez a termékfejlesztés is a panelbeszélgetés fő állítását erősítette meg: nem feltétlenül az a cél, hogy minden elem olcsóbb legyen, hanem hogy az innovációval a teljes rendszerben csökkenjen az idő- és hibakitettség. Az iparági kutatás-fejlesztés és a technológiai váltások akkor hoznak megfizethetőséget, ha a projekt egészének hatékonyságát javítják.
Címlapkép és fotók forrása: Portfolio