Magyarország adottságai a geotermikus energia tekintetében Európában és világviszonylatban is kiemelkedőek. Sajnos még nem eléggé jellemző ezen energiafajta hasznosítása, így amikor egy beruházó mégis igénybe veszi, azt példaértékűnek tekinthetjük. Cikkünkben bemutatjuk, mit jelent a geotermikus energia, miért lenne fontos egyre markánsabban áttérni rá, végül pedig kitérünk a Bayer Construct hazai, példamutató fejlesztésére.

A geotermikus energia, vagyis a földhő, leegyszerűsítve a bolygó belső rétegéből származó forróság, mely villamos energiává alakítható vagy fűthetünk vele. Hőcserélőhöz kapcsolva hűteni is képes, fúrást követően hasznosítható. A földhő az egész Földön jelen van, de nem mindenhol ugyanolyan mértékben, az elérhetőség volumenét a geotermikus gradiens adja meg. Ez az adat a Kárpát-medencében a 20-30°C/km-es európai átlag nagyjából kétszerese, 45-60°C/km. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kevesebb fúrással több hőt nyerhetünk ki: 1000 méteren körülbelül 55-60 Celsius-fokot, 2000 méteren pedig akár 100-130 Celsius-fokot. Egyes országokban a vulkáni tevékenység miatt sokkal több hő is kinyerhető, időnként fúrás nélkül is. Izlandon a 460 Celsius fokot is elérheti egy kút hőfoka 2000 méteren; ebből a hőmennyiségből geotermikus erőművekben állítanak elő energiát.

Hogyan működik és hogyan tudjuk hasznosítani a geotermikus energiát?

A geotermikus energia működésének megértéséhez a Föld szerkezetének sajátosságaiból kell kiindulni. Bolygónkat úgy kell elképzelni, mint egy nagyon-nagyon forró kályhát egy gömbház közepén, ahol minden helyiségben érezhető a meleg, de ahogy távolodunk a kályhától, úgy egyre kevésbé. A Föld több rétegből áll, pont, mint egy Mozart-golyó. A közepe egy rendkívül forró, körülbelül 6000 Celsius-fokos belső vasmag, amit egy 5000 Celsius-fokos olvadt fémréteg, a külső mag vesz körbe. Ezután következik a földköpeny, ami hozzávetőlegesen 4000 Celsius-fokos, és ahogy haladunk a földkéreg, a külső felszín felé, úgy egyre csökken a hőmérséklet. Tehát minél mélyebbre fúrunk le, annál forróbb közeggel találkozunk.

A földhőt általában úgy használják fel, hogy egy közvetítő közeget, praktikusan rétegvizet keresnek egy úgynevezett zsebben, amelyet kiszivattyúznak, megtisztítják a különböző ásványoktól, üledékektől, gázoktól és izotópoktól, amelyek károsítanák a csöveket, majd visszapumpálják. Az így kinyert vizet felhasználhatják közvetlenül fűtésre vagy közvetetten energiatermelésre.

A geotermikus energia használata kifejezetten gazdaságos módszer; tiszta, megújuló energiaforrás, amely képes arra, hogy radikálisan csökkentse a földgáztól való függést, hamar megtérül és kiszámítható. Hátulütője, hogy lokális, azaz nem szállítható például Szegedről Berlinbe. Illetve a kinyerhető hőenergia függ a hely geológiai adottságaitól, helyenként változó, milyen mélyre kell fúrni a földhőért, mennyire kell tisztítani, és mekkora a kapacitása. A kitermelést illetően visszatartó erő, hogy kezdetben a beruházás költsége viszonylag magas, ez lehet az egyik fő oka annak, hogy itthon inkább a korábban olcsóbbnak számító gázfűtés terjedt el.

Magyarország a geotermikus energia-lottó nyertese lehetne

Hazánkban viszonylag alacsony mélységből az átlagnál magasabb hő termelhető ki. Elég 1000-2000 méter mélységig lefúrni ahhoz, hogy 70-90 Celsius-fokos vizet nyerjenek ki, ami a fűtési rendszereknek bőségesen elegendő. Európában ilyen hőmérsékletű vízért átlagosan ennél kétszer mélyebbre kell fúrni. Többek között ez a Pannon-medence geológiai sajátosságainak köszönhető, hiszen hazánk egy feltöltött ősóceán felett helyezkedik el, emiatt a kőzetek között a rétegvíz bőségesebb és elérhetőbb mélységben található.

Itthon a kiváló adottságokra épülő kezdeményezések már a 19. században megjelentek. A geotermikus energia hazai felhasználása sok szállal kötődik Zsigmondy Vilmos bányamérnökhöz, aki sok egyéb más munkája mellett a Városligetben található 970 méteres mélységben lévő hőforrás feltárását is vezette. Ezekből – bár elszigetelten, néhány lakótömbnyi méretben – már kialakítottak geotermikus távfűtési rendszereket.A termálvizet a hatvanas évek óta használják az agráriumban, például üvegházak, fóliasátrak fűtésére. Ezt az örökséget követve a geotermikus fűtés napjainkban újból virágkorát éli, hiszen a gázhoz képest akár 80 százalékkal is csökkentheti ezen költségeket a mezőgazdaságban.

Az agráripari felhasználás mellett országszerte több mint 30 településen található geotermikus hőszolgáltató; Budapesten, Szolnokon, Szegeden, Szarvason több létesítmény is. A hőközpontok lakóépületeket, középületeket, ipari- és kereskedelmi egységeket is ellátnak hőenergiával, valamint távfűtésre is használják.

Érdemes megemlíteni egy gyümölcsöző kapcsolatot, amely a Széchenyi fürső és a Fővárosi Állatkert között jött létre. A termálfürdők esetében jelentős kiadás, hogy a kitermelt hévizet a fürdőzők számára megfelelő mértékben lehűtsék. A Széchenyi Fürdő esetében a 72 fokos vizet először az Állatkertbe vezetik, ahol a meleg vízzel fűtik az egyes épületeket, majd a már lecsökkent hőmérsékletű víz visszaérkezik a fürdő medencéibe. A rendszer mindkét oldalon csökkenti az energiaköltségeket és a károsanyag-kibocsátást. Az Állatkert így évente 100 ázsiai elefánt súlyával, körülbelül 500 tonnával kevesebb szén-dioxidot termel.

A geotermikus energia használta kiváló opció az Európai Unió törekvéseinek a teljesítésére is, miszerint 2030-ra függetlenedjünk a fosszilis energiahordozók felhasználásától, és a felére csökkentsük az ebből származó károsanyag-kibocsátást. Jelenleg is zajlik számos kutatás és innovatív fejlesztés arra vonatkozóan, hogy minél több földhőt gazdaságos módon, természetkárosítás nélkül aknázhassunk ki. Biztató tény, hogy itthon is elérhető ilyen célú fejlesztések finanszírozását támogató pályázat.

A Föld hőjét használja Zugló új éke

A jelenlegi hazai szabályozás értelmében az újépítésű épületeknek az A+ és A++ energetikai tanúsítvány megszerzéséhez minimum 25 százalékban megújuló energiaforrást kell használnia. Magyarországon a geotermikus energia a leggazdaságosabb megoldások közé tartozik, amit hőszivattyúval összekapcsolva fűtésre, melegvíz előállításra, hűtésre, de még szellőztetésre is lehet hasznosítani. A geotermikus energia egyértelmű választás volt egy olyan fejlesztés esetében is, ahol a modern épületeken túl új városközpont is épül. Itt már nem csak a jelen igényeit kell szem előtt tartani, de a jövő elvárásainak is meg kell felelni.

A Bayer Construct Zrt. kivitelezésében a Bosnyák tér és a Rákos-patak közti területen épülnek irodaházak és lakóingatlanok, utóbbiak Zenit Residence néven, amelynek átadása jövőre várható. A beruházás során a kezdetektől elsődleges szempont, hogy környezettudatos és fenntartható ingatlanokat, illetve környezetet alakítsanak ki, ezért egy új geotermikus kútból származó hővel fogják ellátni az ingatlanokat.

A termálkút, amely ellátja az új zuglói városközpontot, a Bayer Construct Zrt. beruházásában valósult meg, 1200 méter mélyről 70-72 Celsius-fokos termálvizet pumpál a felszínre. A kútból kinyert energiát hőszivattyúval hasznosítják az ingatlanok hűtésére és fűtésére, illetve használati melegvíz előállítására. Az alkalmazott technológia az épületek energiagazdálkodását, ezzel együtt a lakók és bérlők rezsiköltségét drasztikusan csökkenteni fogja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy körülbelül feleakkora költséget jelent egy lakás vagy egy iroda fenntartása, mint egy hasonló méretű és kialakítású, de fosszilis energiát használóé. A központi melegvizet a pincében található saját hőközpont szolgáltatja. Minden ingatlan egyedi HMV mérőkkel fog rendelkezni, így ezeket távolról is le lehet majd olvasni.

A hőrendszeren túl további lépéseket is tesznek a fenntarthatóságért. Amellett, hogy a kivitelezés a legmagasabb minőségben, a legmodernebb technikákkal történik, a munkálatok során a lehetőségekhez mérten legtöbb anyagot újrahasznosítják. A magas sztenderdek magukba foglalják a szigetelési és árnyékolási technológiát, a beépített nyílászárókat, a felhasznált építési anyagokat is. Összességében a projekt ennek köszönhetően elérte a legmagasabb energetikai besorolást: A++ kategóriájú, vagyis minimális energiaigényű, kifejezetten költséghatékony, így hosszú évtizedekig értékálló befektetést fog jelenteni. Köszönhetően a geotermikus energiának és a kiváló hőtartó képességnek, az ingatlanok ökológiai lábnyoma minimális, a fenntartási költségük pedig kiszámítható és alacsony marad.

A többfunkciós komplexumot igazán élhető környezetnek szánják; elzárják a forgalom zajától és a légszennyezés ártalmaitól, emellett saját sétálóutcákkal, illetve belső parkokkal látják el.