Három épületre került fel egy napon a bokréta a Zenit by Bayer projekten.

Végigkövetve Zugló legjelentősebb ingatlanfejlesztését és egyik legfontosabb tere, a Bosnyák tér átalakulását, örömmel vettünk részt egyszerre nem is egy, de három épület bokrétaünnepségén. A Zenit by Bayer O1, O5 és O6 irodaépülete is elérte legmagasabb pontját és ennek tiszteletére a fejlesztő Bayer Property és a kivitelező Bayer Construct munkatársai ünnepséget tartottak a helyszínen.

Három épületen avattak bokrétát

Amint azt beszédében Varga András szerkezetépítési üzletágvezető kiemelte: a bokrétaünnepségek 800 éves hagyományra tekintenek vissza.  A szokás Németországból indult el,  és minden építkezésen, ahol a szerkezet elkészült, együtt ünnepeltek az építtetők, a megrendelők és a munkások. A résztvevők munkájának elismeréseként, hagyomány szerint az építtető vendégül látta egy lakomára mindazokat, akik munkájukkal hozzájárultak a ház felépítéséhez.E jeles napot tisztelték meg a Bayer munkatársai az O1, az O5 és az O6 jelű épületen is, hiszen mindhárom épületen elérték a szerkezet legmagasabb pontját.„Köszönetet szeretnék mondani” – hangsúlyozta Varga András – „minden résztvevőnek, aki ezen a Bayer számára is jelentős építésen beruházóként, a kivitelezésen dolgozóként, vagy beszállítóként részt vett. Külön kiemelést érdemelnek a szerkezetépítők, akik megépítették az elképzeléseket felülíró, a lehető legkönnyebben építhető szerkezetet.”

Hatalmas lendülettel halad tovább a munka

Az előregyártott szerkezetek legyártása is hatalmas feladat Zugló új városközpontjának építése során, amely nem csak gyártói, de logisztikai oldalról is komoly felkészültséget igényel.

„Minden nehézséget sikerült megugranunk, sőt, egyre gyorsabban haladunk minden épület építésénél”

– hangsúlyozta a szerkezetépítési üzletágvezető.

A bokréta felhúzását követően, az évszázados hagyományok szerint az építés vezetőit egy áldomásra is vendégül látták, majd ahogy az illem követelte, összetörték a poharakat, ezzel lezárva a városnegyed építésének újabb jelentős szakaszát.

Az átfogó beruházás keretében az itt elterülő, mintegy hét hektáros területen nyolc épületet – ebből egy lakóépület és hét irodaház – hoznak létre. Valamint a környező területek infrastrukturális fejlesztése is megtörténik.

Új közlekedési rendszer, hatékonyabb forgalomszervezés és több zöldfelület – ilyen lesz a Bosnyák tér a fejlesztő Bayer Property és a kivitelező Bayer Construct munkájának köszönhetően.

A Zenit by Bayer névre keresztelt legnagyobb zuglói fejlesztésről, a városrész számos újító megoldást felvonultató projektjéről több alkalommal is beszámoltunk. Kevés szó esett azonban arról, hogy a Bayer Construct Zrt. által kivitelezett óriási beruházás a környező közutak átépítésével is jár majd. A közcélú fejlesztések részletes terveiről a Bayer Property szenior projektmenedzserét, Király Mártont kérdeztük.

„A zuglói projekt környezetében lévő közterületek fejlesztése is a beruházás fontos része” – tudtuk meg Király Mártontól. Vállalásuk nem csak a Csömöri utat érinti a Nagy Lajos király útja és a Rákos-patak között (ahol egyébként a meglévő hidat is kibővítik), hanem a Rákospatak utcát is egészen a Vezér utcai csomópontig, továbbá a Bosnyák utcát. E fejlesztésekről kaphattunk átfogó képet.

Új busz- és kerékpársávok a Bosnyák téren

Nagy volumenű a fejlesztés és nagyon szembeötlő, hogy bár régóta tervezték a terület újragondolását, az sosem valósult meg, ezért a környék közterületeit sem fejlesztették évtizedek óta. E sajnálatos helyzetből fakad, hogy nagyon elavult infrastrukturális elemek találhatók a környéken. „Ebbe sajnos a Bosnyák tér is beletartozik, akármilyen fontos közlekedési csomópont” – emelte ki Király Márton. A Bosnyák tértől észak-keletre eső útszakaszokat rendezi most a Bayer az új városrész kialakításához kapcsolódóan.

Nap mint nap érezhető változást jelent majd az átalakulás: rendezett, előremutató megoldásokkal egy új, zöldebb és élhetőbb környezet alakul majd itt ki. „Különösen szerencsés, hogy nem csak a telekhatárokon belül fejlesztünk, hanem azon kívül is. Ilyen volumenű infrastruktúra-fejlesztést nem szoktak vállalni egy-egy projekhez a fejlesztők, azonban itt hatalmas szükség van rá. A korszerűsítéssel minden környéken lakó jól jár, nem csak a ZVK új lakói és bérlői” – tudhattuk meg a közútfejlesztés hátterét.

„Természetesen úgy gondolkodtunk, hogy akik itt bérelnek majd irodát vagy itt laknak, azok könnyen meg tudják közelíteni a területet és a kerületi lakosok sem szenvedjenek hátrányt. Ezt meg kellett oldanunk a közlekedési rendszer áttervezésével. Az volt a cél, hogy az ide érkező és az itt áthaladó autósok ne töltsenek több időt az úton amíg áthaladnak rajta, mint eddig – hiába lesz nagyobb a forgalmi terhelés. Ezt minden számításunk szerint sikerül majd elérnünk”

– mondta.

Mikro- és makroszimulációt is végeztek a közlekedési hatásvizsgálat során és megbecsülték, hogyan alakul majd át a forgalom, ha lezárul a projekt. Ez a szimuláció adta meg, milyen közlekedési stratégiát érdemes követni és azt is, hogy milyen változtatásokat kell végrehajtania a beruházónak az útvonalak tekintetében.

Már idén elindulhat a kivitelezés

„Folyamatban van az útépítési engedélyek beszerzése, az év első felében a kivitelezést szeretnénk elkezdeni” – ismertette a jelenlegi helyzetet Király Márton.

Komoly beruházási költség ugyan, de egy útépítés elemeként van a leginkább értelme a közművesítés revíziójának is. „Nem látványos, de nagyon fontos eleme ez a projektnek, köztük egy négyszáz méteres, nagyon régi és elavult víz főnyomóvezeték cseréjét is elvégezzük. Természetesen erre a projekt miatt is szükség van, ebből azonban a környéken lakók is profitálnak, hiszen nem csak a Zenit használja majd a megújult vezetékeket” – tette hozzá.

Zölddel határolt lesz a buszfolyosó a Csömöri úton

„Tervünk lényege, hogy elkülönítettük a tömegközlekedés útvonalait az autós forgalomtól” – részletezte a projektmenedzser. „A tömegközlekedés egy középső tengelyen kap helyet 2×1 sávos buszsávban, védett útvonalon. Ez jelentősen gyorsítja a buszok mozgását, hiszen így nem kerülhetnek dugóba.”

A tömegközlekedés előnyben részesítése mellett a jelenlegihez hasonlóan 2×1 sávos utat építenek ki, a kapacitásbővítést pedig kanyarodósávokkal érik majd el. Irányhelyes kerékpársávokat alakítanak ki, mert különösen fontos, hogy a Zenit, ezzel a Rákos-patak is kényelmesen megközelíthető legyen kerékpárral.

A Bayer törekvése az, hogy fasorok kerüljenek a Csömöri út érintett, több mint fél  kilométeres szakaszára. „Nagyon sokat gondolkodtunk ennek megoldásán, mert bár széles az út, nagyon sok funkciót kellett elhelyeznünk rajta, valamint a terület közművekkel erősen terhelt. Végül sikerült megoldanunk, így a buszsávok között is el tudtunk vezetni egy fasort, ami nagyon kellemes látvány lesz majd; a járdához telepített fák pedig már pár éven belül árnyékot adhatnak. A buszsávot úgy alakítjuk ki, hogy az később alkalmas legyen villamos fogadására is. Ha egyszer úgy döntenek, hogy itt villamos járjon, erre lehetőség lesz.”

Fontos eleme a projektnek a Csömöri út végén lévő, 2×1 sávos patakhíd bővítése is annak érdekében, hogy a buszok akadálytalanul át tudjanak haladni rajta és a biciklisávot se kelljen a szűkület miatt átterelni. A területen lesz egy új buszmegálló, a Zenit Corsohoz közel, de átalakul a Bosnyák tér buszvégállomás is.

Nagy hangsúlyt helyeznek emellett a környezetre is: a közvilágítás is megújul, illetve tájépítészeti vonatkozásban is nagy előrelépés lesz a tervezett állapot a jelenlegihez képest. Nem csak fasorokat telepítenek, de intenzív, minőségi növényzetet is kihelyeznek a közterekre. Parkosított terek születnek majd öntözőrendszerekkel.

Rendezett utcaképet adnak a Rákospatak utcának

Nem nagy bővítések, mégis látványos beavatkozások várhatók a Rákospatak utcában. Kanyarodósávot építenek majd annak érdekében, hogy az ide érkező forgalom zavartalanul tudjon haladni, illetve a Zenit by Bayer telekhatárán futó jelenlegi, szervízút-féle makadámút megszüntetésével járdát alakítanak ki egy egészen széles zöld sávval. „Annyi fát ültetünk ide, amennyit csak lehetséges” – szögezte le a projektmenedzser.

A Rákospatak utca fejlesztése kicsit túlnyúlik majd a Vezér utcán is, mert jelenleg a buszok csak úgy tudnak megállni a kereszteződésben, hogy feltorlódik mögöttük a forgalom. E kellemetlen helyzet felszámolására új buszöblöket képeznek majd.

Dedikált helyet kap a Bosnyák utca időszakos piaca

Faltól falig aszfaltút határolja délről a zuglói fejlesztés területét, amely egy időszakos piactér is. A teresedés középre kerül majd, a határoló utakat a piactér és annak két oldalán vezetik el. „E terület is jelentősen átalakul, több zöldfelület lesz – tudtuk meg – és lehetőség marad arra, hogy az időszakos piacot megrendezhessék. Természetesen új burkolatokkal látjuk el a területet, valamint a Bosnyák köz is új járdát és kopóréteget kap.”

A Bayer Construct 464 lakást épített fel Újbudán, a kivitelezés már a véghajrában jár. Balla Ákos, a Bayer Property értékesítési igazgatójától több olyan érdekességet is megtudtunk az új épületegyüttessel, a logisztikával, lakásárakkal, a befektetői és kivitelezői szemlélettel kapcsolatban, amelyek az egész fővárosi ingatlanpiacot tekintve is izgalmasak.

Az újbudai rozsdaövezet felszámolását két nagyon fontos tényező alakította: egyrészt a Duna közeli területek hozzáférhetővé tétele, másrészt a lakóingatlanok fejlesztése és a funkcióváltás előtérbe kerülése. A Kopaszi-gáttól déli irányba, az egykori ÉPGÉP Sablongyár és a Kábel Művek helyén ma már vegyes ingatlanokat találunk, bevásárlóközpontot, irodákat, üzleteket, pár kisebb volumenű gyártótevékenység is megmaradt. A legérdekesebb mozzanat a hamarosan befejezéshez érkező ELITE Park II. és III. üteme a Budafoki és Szerémi út között található csendes Barázda utcában.

Egy több száz lakásos ház építése az egyik legnépesebb kerületben logisztikai bravúr, hiszen a rozsdaövezet korábbi területein folyamatosan zajlanak a kivitelezések, irodaházak, további lakóépületek épülnek, a területen ráadásul folyamatos az ingázás a budai és pesti oldal, valamint az agglomeráció és a főváros között.

Funkcióváltással lett gyárterületből új városrész

Az egykori újbudai gyárterületek a folyóhoz közel, jó infrastrukturális környezetben helyezkedtek el, hiszen fontos volt az áru szállítása és a munkába járók miatt a kiváló és gyors megközelíthetőség. Azonban ezek a gyárak a ’90-es évektől kezdve leépültek, majd legtöbb esetben megszűntek. A főváros lakórésze pedig növekedésnek indult, és mostanra bekebelezte ezeket a jó közlekedésű, folyóhoz közeli területeket. Így indult el egy új városközpont kialakulása, mára több lakó- és irodaberuházás, bevásárlóközpontok, pihenő és szórakoztató létesítmények épülésével.

A tömegközlekedés fejlődése is hatott Újbuda Duna közeli részének élhetőségére, az 1-es villamos és az M4 metró közelebb hozta a belvárost, a pesti oldalt, de Újbuda központjával is összeköti a területet. A közlekedésnek új dimenziót adhat a közeljövőben a Galvani úti híd Csepel felé, illetve a V0 vasúti körgyűrű megépülése – bár ezek még csak a tervezőasztalon léteznek.

„A környezet közlekedési infrastruktúrájának változásában ki kell emelni a közeli villamos fejlesztést, mely kötöttpályás közlekedés, és kulcskérdés a közeli irodaházak és lakóingatlanok keresettsége szempontjából. Ennek köszönhetően több tízezer négyzetméternyi irodafejlesztés indult el pár száz méteren belül, ez keresletet generál a közeli lakásokra, ez igaz az Elite Park esetében is. Egyéb infrastrukturális fejlesztés a közvetlen környezetben nem történt, de ez nem is volt szükséges, mert az úthálózat, kereskedelmi lehetőségek, iskolák már korábban is rendelkezésre álltak, ezek megléte beruházói döntési szempont volt már 2016-ban is” – teszi hozzá Balla Ákos.

Az értékálló beruházás: jó helyre, jó koncepcióval, magas színvonalon

Az Elite Park első üteme hét éve startolt el, a II. és a III. ütem pedig 2024 nyarán lesz kulcsrakész állapotban. „A projekt első tervei 2016-ban készültek, a lakásmix és az alaprajzok az akkori piaci helyzetre, a CSOK bevezetésére és így a fiatalok, családosok kiszolgálására lettek optimalizálva” – tudtuk meg Balla Ákostól. „A nagy lakásszám miatt lehetett számítani arra, hogy a projektben jelentős mértékben vásárolnak lakásokat befektetők, akik miatt nagy arányban terveztek be nappali és egy hálószobás lakásokat. Ez a lakásmix jól vizsgázott az első ütemben, és szinte teljesen változatlanul hagytuk az egyben épülő II. és III. ütemre vonatkozóan.”

A két egyben épülő ütem különlegessége, hogy előregyártott födémpaneleket alkalmaznak, melyet a biharkeresztesi Viastein Kft. gyártott, valamint ebben a projektben alkalmazzák először a Viablokk pórusbeton falazóelemet is. A pórusbeton nagy népszerűségnek örvendő építőanyag hosszú ideje, hiszen egyszerűen megmunkálható, a hő- és hangszigetelő képessége kiváló, és magas fokon ellenáll a penésznek és a tűznek.

„Az újabb ütemek lakásai B kategóriás energetikai besorolásúak, ami biztosítja a már alapvető piaci elvárást jelentő energiahatékonyságot” – mondja Balla Ákos. A háromrétegű nyílászárókkal épített lakások a hőszigetelést és a szükséges hanggátlást is biztosítják; ez egy olyan műszaki többlet, amely nem általános a piacon.

Szintén nem jellemző a hazai piacon, de a BAYER Property ingatlanfejlesztései esetében viszont gyakori, hogy a lakások beépített és gépesített konyhával, illetve a folyosón beépített szekrénnyel rendelkeznek. Ez nem csak gondtalan beköltözést, de befektetői értéknövekedést is jelent. Az Elit Park II. és III. ütemében is az ingatlan alapfelszereltségének része a gépesített konyha, illetve a beépített légkondicionálók. A burkolatok, nyílászárók, szaniterek kiválasztásában is a magas minőség, az értékállóság és a piaci trendek mentén döntött a beruházó.

„Ezek a változtatások nem azért történtek, mert az elmúlt évben a piaci környezet jelentősen romlott, hiszen ezek a beruházói döntések már évekkel ezelőtt megszülettek, hanem azért, mert az ingatlanfejlesztő szem előtt tartja a piac igényeit fejlesztés során. Ezeknek köszönhetően a mostohább gazdasági körülmények között is eredményesnek bizonyul a projekt. Kisebb áttervezésen esett át a homlokzati megjelenése, illetve pár nagyobb lakás alaprajza, ezek a vevői visszajelzések és korábbi értékesítési tapasztalatok miatt történtek” – osztja meg velünk Balla Ákos.

A közösségi zöldtereket, illetve a kertet tájépítész tervezte, a zöldfelületeket összekapcsolják az I. ütemben épült kerttel, így több mint egy hektáros park fog majd létrejönni. Itt sportolásra alkalmas felületeket hoznak létre; valamint több, korcsoportok szerinti játszóteret, pinpong asztalokat és kényelmes járófelületeket biztosítanak. A mélygarázsban 462 állás és 50 darab elektromos töltőállomás lesz, közös kerékpár tárolók és egyéb tárolóhelyiségek szintén épülnek az új ütemben. Ezért a környék egyébként viszontagságos parkolási lehetőségeit az ingatlanegyüttes nem fogja tovább terhelni.

Befektetés Újbudán?

Újbuda kifejezetten népszerű kerület, az infrastruktúra megfelelően kiépült, a színvonalas vásárlási és rekreációs lehetőségek adottak, például két pláza is található a kerületben. Az utazás az M4 metrónak, a vonat- és Volán buszpályaudvarnak, a fonódó és az 1-es villamosoknak köszönhetően gyors, viszonylag sok a zöldfelület, az egyre szaporodó irodakomplexumok optimálissá teszik a kerületet, akár befektetési szempontból is.

„Tapasztalatunk alapján a befektetők kettő szempont alapján hoznak döntéseket, az egyik a bérleti díjakból származó hozam, a másik a várható értéknövekmény”

– osztja meg velünk Balla Ákos.

„A hozamszint nem sokat változott az elmúlt években, bár a lakásárak, illetve a bérleti díjak néha párhuzamosan, néha nem egymást követve változtak évente akár 10-20 százalékos mértékben. A ma ingatlan bérbeadásával elérhető hozam a befektetők számára nem kecsegtető. A jelenlegi piaci körülmények mellett, az állampapírok magas kamatszintjét is figyelembe véve, a befektetők csak akkor vásárolnak ingatlant, ha valószínűsíthető az értéknövekmény 2-3 éven belül. Tekintettel arra, hogy az Elite Park új építésű lakásai más piaci termékhez viszonyítva sokkal kedvezőbb áron kerülnek értékesítésre, itt várható a legnagyobb az értéknövekedés, ami meggyőző a befektetők számára. Az Elite Park esetében akár már egy éven belül 20 százalékot meghaladó értéknövekedés várható, 2-3 éven belül pedig akár 50 százalékos felértékelődést várnak a piaci szereplők, miközben a befektetők bérbeadásból hozamot tudnak realizálni.”

A Bayer Construct Zrt. 2018. augusztusában szerezte meg a Bosnyák tér mögött elhelyezkedő beruházási terület tulajdonjogát. A városnegyed főbejáratánál bevárásló utca, az épületek között egybefüggő zöld park kerül kiépítésre. A Zenit by Bayer épület lakásai 2024 második negyedévében kerülnek átadásra.

A Bayer Construct Zrt. 2018. augusztusában, hosszas előkészítés után, nyíltpiaci tranzakció keretében – Zugló Önkormányzatának kifejezett előzetes hozzájárulásával – szerezte meg a Bosnyák tér mögött elhelyezkedő beruházási terület tulajdonjogát attól a lengyel ingatlanfejlesztő társaságtól (ECHO SA), amelynek 2006-ban az Önkormányzat eladta. Ezt követően nemzetközi tervpályázatot bonyolított le cégcsoportunk, melynek első helyezettje – a globálisan ismert és szakmailag elismert Zaha Hadid tervezőiroda – elkészítette a mestertervet, ami alapján megkezdődtek az engedélyezési eljárások és a régészeti feltárások, majd 2022-ben elindult elsőként a lakóépület kivitelezése. 

A beruházás eredményeként a pesti oldal egyik legzöldebb és legfenntarthatóbb városrésze születik meg. A környékhez és a Rákos-patakhoz organikusan kapcsolódó új városközpontban egyaránt megtalálhatóak lesznek a lakó, az iroda, a kereskedelmi és szabadidős funkciók, melyek a kialakításra kerülő jelentős zöld felületekkel és közösségi terekkel egységes, harmonikus egészet alkotnak majd.

A komplex fejlesztés a gyönyörű főváros, Budapest építészete, kultúrája és történelme iránti tiszteletet is kifejezi majd, és egyben a legmodernebb megoldásokkal utat mutat a jövőbe.

A városnegyed főbejáratánál bevárásló utca, az épületek között egybefüggő zöld park kerül kiépítésre. A Zenit by Bayer épület lakásai 2024 második negyedévében kerülnek átadásra.

LAKÓPÜLET

A 168 lakást magába foglaló Zenit by Bayer tart a leglátványosabb kivitelezési fázisban a nagyszabású zuglói projekt épületei közül.

A társasházban 168 lakás és üzlethelyiségek kerülnek kialakításra. A lakók számára egyszintes mélygarázsban és a földszinten kapnak helyet a tárolók, parkolók. A nyolc emeleten elhelyezkedő otthonok három lépcsőházból (A, B és C) közelíthetők meg.

A háromrétegű üvegezéssel rendelkező korszerű nyílászárókra motoros redőny kerül, rejtett redőnytokkal.

A lakásokba födémbe integrált mennyezeti hűtő-fűtő rendszer kerül beépítésre. A fürdőszobák elektromos padlófűtéssel és törölközőszárítós radiátorral rendelkeznek.

A lakások esetében kétféle színvilág választható: nude és szürke.

A belső udvarokban tájépítész által tervezett kertben pihenésre alkalmas terek kerülnek kialakításra padokkal, játszótérrel. Az ültetett fák árnyékot adnak, idényjelleggel pedig virágba borul a kert nagy része. Az új lakástulajdonosok gyönyörű zöld környezetben érezhetik otthon magukat.

GEOTERMIKUS FŰTÉSRENDSZER – AVAGY A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSAINK KIHASZNÁLÁSA

Magyarország adottságai a geotermikus energia tekintetében Európában és világviszonylatban is kiemelkedőek.

Hazánkban viszonylag alacsony mélységből az átlagnál magasabb hő termelhető ki. Elég 1000-2000 méter mélységig lefúrni ahhoz, hogy 70-90 Celsius-fokos vizet nyerjenek ki, ami a fűtési rendszereknek bőségesen elegendő. Európában ilyen hőmérsékletű vízért átlagosan ennél kétszer mélyebbre kell fúrni. A termálkút, amely ellátja az új zuglói városközpontot, a Bayer Construct Zrt. beruházásában valósult meg, 1200 méter mélyről 70-72 Celsius-fokos termálvizet pumpál a felszínre.

A létesítmény energiahatékonyságát a geotermikus energia biztosítja, ez az alapja a fűtési és melegvíz előállító rendszernek. A geotermikus kút adja a központi fűtési és használati melegvízhez szükséges energiát az épület valamennyi lakása számára, valamint a használati melegvíz felfűtés számára, a lakásokat egyedi mérőkkel látják el. Ezen órák leolvasása távolról is biztosított lesz rádió jeladós technológiával. Az apartmanok alacsony rezsiköltségét emellett a korszerű hőszigetelések garantálják.

Előregyártással nem csak a kivitelezés, a tervezés ideje is radikálisan csökkenthető

Az előregyártó üzem minden eddiginél hatékonyabban tervezi és építi a zuglói Zenit by Bayer projekt épületeinek tartószerkezetét, hiszen a precízen tervezett épületszerkezet a legfontosabb.

Minden épületnél a generáltervező határozza meg az épület formáját és funkcióit, ennek kiegészítése, részletek felé való elmozdítása pedig a szakági tervezők feladata. A cég saját tartószerkezeti divíziót tart fenn annak érdekében, hogy technológiáinak alkalmazását biztosítani tudja, illetve, hogy minél gördülékenyebb legyen a kivitelezés.

A tervek előállítása során a BIM módszert alkalmazzuk, amelynek mértéke már a modellek összehangolásáért, információkkal való feltöltéséért felelős, külön részleg létrehozását is indokolttá tette. Cégcsoportunk a BIM koordinációt saját magukra és az alvállalkozókra nézve is kötelezőnek tartja, hiszen ez teszi a lehető leghatékonyabbá az összetett feladatok menedzsmentjét.

Ügyes megoldással, mindössze két épülettípussal kivitelezi Zugló legfontosabb beruházását a Bayer Construct Zrt.

Előregyártó üzemének csatasorba állításával minden eddiginél hatékonyabban tervezi és építi a zuglói Zenit by Bayer projekt épületeinek tartószerkezetét a Bayer Construct Zrt. Ennek részleteiről Iski Tamással, a tervezési üzletág vezetőjével beszélgettünk, aki már az elején kiemelte: a precízen tervezett épületszerkezet a legfontosabb.

Minden épületnél a generáltervező határozza meg az épület formáját és funkcióit, ennek kiegészítése, részletek felé való elmozdítása pedig a szakági tervezők feladata. Részfeladatként a statikai tervezés alatt természetesen a Bayer Construct is a tartószerkezet kiviteli terveinek készítését érti, részleteiben azonban eltér az itt végzett munka a megszokottól: a cég saját tartószerkezeti divíziót tart fenn annak érdekében, hogy technológiáinak alkalmazását biztosítani tudja, illetve, hogy minél gördülékenyebb legyen a kivitelezés.

A tervek előállítása során a BIM módszert alkalmazzák, amelynek mértéke már a modellek összehangolásáért, információkkal való feltöltéséért felelős, külön részleg létrehozását is indokolttá tette. A BIM koordinációt saját magukra és az alvállalkozókra nézve is kötelezőnek tartják, hiszen ez teszi a lehető leghatékonyabbá az összetett feladatok menedzsmentjét.

Külön szempontrendszert építettek

A Bayer Construct számára elsődleges szempont, hogy azok a munkafolyamatok, amelyeket az építési területen végeznek, időben kapjanak statikai tervezési támogatást. A kivitelezés előtt kellő biztonsággal elkészüljenek a tartószerkezeti tervek, mert ez biztosítja a cégcsoport folyamatos működését. A vállalat számára kiemelten fontos, hogy a tervekre soha ne kelljen várni.

Bár az alapvető szempontok hasonlóak, mint más vállalatoknál: gyorsan, költséghatékonyan és jó munkát igyekeznek végezni, e hármat a Bayer Construct munkatársai egyszerre próbálják érvényre juttatni, amihez újfajta megközelítésre is szükség van. A tervezőknek az is feladatuk, hogy olyan statikai terveket állítsanak elő – együttműködve a generáltervezővel –, amelyek a vállalat építési technológiáit, illetve az érdekkörébe tartozó gyártók termékeit minél nagyobb arányban alkalmazzák.

Ezek közül is a biharkeresztesi vasbeton előregyártó üzem a legfontosabb, mert az ott előállított termékekkel gyorsabban és nagyobb pontossággal, nagyjából hulladékmentesen és kevesebb élőmunka-szükséglettel tudnak építeni.

Összehangolt munkafolyamatok

Általában alapvető elvárás a tervezők felé, hogy az építkezés megkezdése előtt minden terv elkészüljön. Jellemzően a beruházó megrendeli a terveket, amelynek a birtokában versenyezteti meg a kivitelezést, így a nyertesnek már kész anyagokat adhat át. Ez az ideális helyzet Magyarországon sokszor nem valósul meg, mert annyira rövid időkeret adódik egy-egy feladatra, hogy azok összecsúsznak, így az építéssel párhuzamosan zajlik a tervezés is.

Előnyt kovácsolva a kényszerűségből a Bayer Construct újragondolta a tervezés és kivitelezés rendjét a zuglói ZVK projekt esetén, amelynek a cég beruházója, tervezője és kivitelezője is, így – házon belül – nem okoz konfliktust a koordináció.

„Itt úgy ütemezünk, hogy a tervek egy bő hónappal azelőtt álljanak készen, mint ahogy azokra szükség lenne; így folyamatos, párhuzamos munkavégzés zajlik” – tudtuk meg Iski Tamástól.

Azért is speciális ez, mert a statikai tervek elkészültét a gyártmánytervezési fázis követi, vagyis a terveket először a gyártóüzemek kapják meg: a betonacél feldolgozó üzemnek le kell gyártania a szükséges alapanyagot, az előregyártó üzemnek pedig a beépítendő elemeket kell elkészítenie.

Bár az építkezés jelenleg nem tart abban a fázisban, hogy a tervezést lezárhassák, de talán már ebben az évben minden kiviteli terv a kivitelezők rendelkezésére áll majd – a dokumentumok így a szokásosnál hamarabb kerülnek ki. Ennek oka, hogy nagyon kevés monolit szerkezetet használtak az épületekhez.

Léptékét tekintve óriási feladat a ZVK létesítményeinek megépítése. A nyolcból jelenleg hét épület munkálatai folynak egyszerre, egyet pedig már be is fejeztek. Fokozatosan indították az építkezéseket, a kivitelezéssel pedig azonos tempóban készülnek a statikai tervek.

Már látszik az eredmény

Mint Iski Tamás rávilágít: tervezési szempontból az előregyártás előnye leglátványosabban a folyamat végén mutatkozott meg: a munka elején még nagy kapacitást és sok időt igényelt a körültekintő tervezés, mert nagyon sok elemet az összes épületre vonatkozóan dolgoztak ki. Mint a tervezési üzletág vezetője kiemelte:

„Számos elem tervezésénél figyelembe vettük, hogy arra később több épületnél szükség lesz.”

Ahogy haladtak az épületek feldolgozásával, úgy váltak egyre gyorsabbá és könnyebbé a feladatok, mert egyre szaporodtak azok a szerkezetek, amelyeket már megterveztek korábban, az aktuális épületre pedig csak adaptálni kellett.

4082 vasbeton pillér kerül a ZVK projekt épületeibe, amihez 340 féle elemtervet készítettek, sőt, 3286 födémgerendához csak 130 különböző típusra volt szükség. Födémpallónál kétféle típust alkalmaznak: a mára klasszikusnak mondható kéregfödémet, ami egy félmonolit megoldás és mindig egyedi; illetve egy körüreges födémpanelt, amiből 15950 darabot építenek be, és amelyből összesen 311 félére lesz szükség.

Így, számszerűsítve látszik igazán, hogy mindenképp érdemes az előregyártással foglalkozni és talán az is megmutatkozik, mennyi elemet kell megtervezni ahhoz, hogy nagy darabszámokkal dolgozhassanak az üzemekben. Ezen felül a beépítésnél is jó szolgálatot tesz a kész termék, hiszen már nagy rutinnal illesztik a helyére kollégáik a tizenezredik födémpallót, ami pontosabb munkát eredményez, mintha minden elemet külön be kellene zsaluzni, vasalni, betonozni, kizsaluzni és végül összeszedni az építkezésen termelődött szemetet.

Alkalmazkodni az igényekhez

A fejlesztés kezdetén kiemelt szempont volt, hogy az ide kerülő épületek formai változatossága tartószerkezeti szempontból a lehető legkisebb mértékű legyen. Egy vázat sokféleképpen fel lehet öltöztetni, de a szerkezetet változtatni időigényes és költséges.

Természetesen a lakóépületek és a vegyes funkciójú irodaépületek kissé eltérnek egymástól, a két épületforma azonban nagyon hasonló, így itt is volt módjuk átemelni elemeket. Alapvetően minden épület azonos alaprajzot kapott és csak a szintszámban engedtek inkább változást a tervezőknek, ahol erre szükség volt. Így érték el, hogy a 2., 3. és 4. épület szinte teljesen megegyező: három szint mélygarázs, földszint és nyolc emelet; az 5. és 6. épület pedig egy szint mélygarázst és hét emeletet kapott. A 7. épületet sajnos nem tudták bevonni ebbe a rendszerbe annak sajátos funkciója miatt.

„E megoldásnak az lett az eredménye, hogy a tartószerkezet szempontjából két alapvető típusunk lett hét helyett, ami nagyban megkönnyítette a tervezési munkát” – összegezte Iski Tamás.

Még gyorsabb lehet a kivitelezés

A ZVK mélygarázsai a teljes telekterületet lefedik, ezeket egyedi szerkezetként kellett megtervezniük, ám ez, az összegyűjtött tapasztalatok hatására már a közeljövőben megváltozhat. Több olyan technológiai és tervezési elképzelésük van ugyanis, amelyek alkalmazását a következő építkezéseken vezetik majd be és általuk még több előregyártott elem kerülhet a házakba. Új irány a merevítőmagok és a vízzáró pincei vasbetonfalak előregyártott szerkezetekből való kialakítása, amelyeket már a Bayer Construct következő projektjeinél is alkalmazni fognak, ezzel téve még hatékonyabbá az építést

Hosszú távon gazdaságosan üzemeltethető épületeket emel a Bayer Construct a XIV. kerület legnagyobb beruházásában.

Számos alkalommal, külön rovatban adtunk hírt a zuglói Zenit projektről, a kerület legnagyobb ingatlanfejlesztéséről, ahol anyagi szempontok mellett a hosszú távú működésre is hangsúlyt helyeztek a tervezők. Harmat Imrét, a Bayer Property Zrt. fejlesztési igazgatóját kérdeztük arról, hol találták meg a technikai és értékesítési szempontok metszéspontját.

„A fejlesztők és a kivitelezők kéz a kézben járnak, hiszen a céljuk azonos: ugyanazt a végterméket határidőre és költséghatékonyan megvalósítani” – vezette fel a szempontokat a fejlesztési igazgató. „A Bayer csoport esetén kicsit különleges a helyzet, hiszen házon belüli kivitelezők vagyunk.”

A beruházói feladat

Piaci alapú fejlesztésként indult a Zenit by Bayer projekt, elsősorban irodákat kívánnak értékesíteni a piacon. A Bosnyák tér és a Rákos-patak közötti területen hét iroda- és egy lakóépületet hoznak létre a Bayer Construct Zrt. kivitelezésében. Ez már az építmények szerkezeti sajátosságait is deklarálta, mert a pillérváz a bérbeadható területek arányát is alapvetően határozza meg. A bérlő és a beruházó számára az épületek hatékonysága természetesen a legfontosabb, ugyanakkor élhetőnek is kell lenniük – ezt a kettősséget pedig sokszor nehéz egyeztetni. Ha valahol hatalmas közös terek készülnek és kevés irodatér, úgy az irodák nem termelik meg a fenntartás költségét.

„Az arányok tehát a legfontosabbak, mert nincs egy aranymetszés, amit minden fejlesztésen betarthatunk” – hangsúlyozta Harmat Imre.

Mint mondta: hatékony, élhető és jól használható épületeket kell létrehozni, amelyek mérete sokszor a bérlő igényei szerint is változhat. Természetesen vannak szabályozási keretek, amelyeket be kell tartani, de ezek közé csak az épülettömeg szorul, a terek kialakítása a fejlesztő nagy feladata.

Nem minden esetben kell feltalálni az ideális irodatereket, többféle bevált sztenderd van, amihez igazodhat a fejlesztő. Egy élhető irodaméret fokmérője, hogy homlokzata legalább 1,35 méterenként tagozott legyen, megnyitásokkal. Ehhez kell kötni a belső válaszfalakat.

„Amikor tervezünk egy épületet, ezeket az elemegységeket figyelembe kell vennünk úgy is, hogy mondjuk egy nyolcméteres fesztáv már nagyon megdrágítaná a kivitelezést, jelentősen vastagítaná az áthidaló szerkezeteket” – részletezte Harmat Imre.

Új szempontok

Olyan elemeket kell azonban a tereken felül felmutatnia az épületnek, ami a bérbeadás szempontjából vonzó lehet: az automata világítás-vezérlés és automata hűtés-fűtés persze már elvárás, de ezek érzékeltetik talán azt, milyen mélységben érinti mondjuk az épületgépészetet egy-egy kereskedelmi szempontból fontos részlet beépítése.

„Az energiaválság sok negatív hatása mellett mindenképpen pozitív eredmény, hogy átgondoltabban kezeljük az erőforrásainkat. Míg régebben a bérlők keveset foglalkoztak az épületek fenntartásának költségeivel, ez mára alapvetően megváltozott.” Amikor a ZVK épületeit tervezték, fontos kritérium volt éppen ezért, hogy energetikai tulajdonságaiban jóval meghaladja a jelenlegi piaci átlagot.

„Egész Európában – emelte ki – nincs még egy olyan, AA+ kategóriájú irodaépület, mint amit mi Zuglóban építünk.”

Számos dolog befolyásolja az energiahatékonyságot, például a homlokzatra kerülő üveg mennyisége, hiszen az jelentősen ront a hőtartáson. Ilyen és ehhez hasonló alapelveket is figyelembe vettek tehát a tervezés során, de a döntő lépés a geotermikus energia felhasználása volt. A termálvizes hőtermelő rendszer billenti át a Zenit irodaházait az AA+ energetikai kategóriába, ami szinte egyedülálló eredmény, és aki végfelhasználóként költözik majd az épületbe, ennek számos előnyét láthatja majd.

Termálvízzel az energiahatékonyságért

Míg hűtésre hőszivattyús rendszert használnak, ami villamos energiával működik, a használati melegvíz és a fűtés előállításához termálvizet használnak majd. Óriási előnyt jelent ez a fejlesztő és a későbbi üzemeltető számára is, hiszen a teljes épületállomány fűtését és a melegvíz-ellátását is biztosítja. Ennek ellenére a biztonság kedvéért beépítenek egy önálló fűtési rendszert, ami akár teljesen át tudja venni az épületek ellátását, de természetesen közel sem a fő rendszer hatékonyságával.

A termálrendszerhez egy kutat fúrtak, amihez egy körvezetéket építenek – ez látja el hőenergiával az összes épületet. Fejlesztői szempontból is kiemelkedő a vállalás, mert – mint Harmat Imre felhívta rá a figyelmet – sokkal könnyebb ma értékesíteni egy jól működő, energiahatékony lakást, mint egy kevésbé hatékonyt.

„Ma némileg fordult a trend. Persze elsősorban még mindig a helyszín a legfontosabb, de rögtön a második helyen szerepel az értékesítési szempontok között a lakás energiahatékonysága” – mondta.

Lakói is profitálnak a megújuló energia használatából

Lakóépületeknél egészen másféle sztenderdek léteznek. A benapozottság például kiemelt szempont, az OTÉK tiltja is a csupán északra tájolt lakások építését. Emellett elengedhetetlen meghatározni azt is, hogy kiknek kívánják majd értékesíteni a terméket? Kisebb, 50 m² körüli, esetleg nagyobb, 70-120 m²-es lakásokra lesz itt igény?

Egy ilyen beruházásnál tehát a legfontosabb, hogy a megfelelő helyhez a megfelelő terméket találják meg.

A zuglói projektben a Bayer Construct Zrt. kivitelezésében 168 lakást épül, amely nem terheli annyira  a környezetet, mint egy óriásberuházás. A lakófejlesztés pedig csakúgy, mint bármilyen piaci alapú építés, értelmezhetetlen a környezet gazdasági és infrastrukturális helyzete nélkül. Minden ingatlanfejlesztés több irányba hat: a Bayer Construct is sok ponton újítja majd meg az épületek környezetét Zuglóban, mert alapvető érdeke, hogy könnyen megközelíthető legyen, jó utak vezessenek a házakhoz és ne csak maga az épület legyen vonzó, hanem a miliője is.

Ennek érdekében a fejlesztés keretében felújítják a Csömöri utat számos másik, közeli úttal együtt.

Szolgáltatások a középpontban

Mindenkinek meglesz a saját munkatere az irodákban, amik a bérlő igényei szerint a klasszikus irodatér-kialakításokat követik majd. A természetes fénnyel megvilágított helyiségekben alakítják ki a helyiségeket, a középső magokban a lépcsőházak és liftek mellé pedig a tárgyalók, teakonyhák vagy épp a szerverhelyiségek kerülnek.

A O1-es, vegyes funkciójú épület, földszintje és -1-es szintje csaknem 11 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont lesz, ahol számos üzlettel találkozhatnak majd az itt lakók és az ide látogatók. Amint a fejlesztési igazgatótól megtudtuk: nagyon nagy az érdeklődés az épület bérleményei iránt és sikeresen haladnak a bérbeadásról szóló tárgyalások.

„Alapvetően ez egy üzleti beruházás, megtérülőnek kell lennie. Ha nem tudjuk jó áron megépíteni és nem tudjuk jó áron bérbeadni, nem végeztünk megfelelő munkát” – tette hozzá a fejlesztési igazgató.

Ez az épület adja majd a teljes beruházás kapuját, innen válnak a közlekedési csomópontokról gyalogosan elérhetővé a hátrébb lévő épületek. A létesítményeket keresztülszelő folyosó-passzás rávezet majd a központi sétányra, ahol csak gyalogosan lehet közlekedni. Rengeteg zöld és magas minőségű burkolatok jellemzik majd a területet. Erre a központi tengelyre szerveződik rá mind a nyolc épület.

Erste Liga-címvédő Gyergyói Hoki Klubnak és az utánpótlás-nevelésben jeleskedő Kárpáti Farkasoknak.

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Jégpályák Éjszakáját – írja a szervező Magyar Jégkorong Szövetség honlapja. Az eseményhez névadó szponzorként csatlakozott a Bayer Construct Zrt.

„A cégcsoportnak szoros kötődése van a jégkoronghoz, hiszen tulajdonosa az Erste Liga-címvédő Gyergyói Hoki Klubnak és az utánpótlás-nevelésben jeleskedő Kárpáti Farkasoknak” – árulta el Balla Frida, a hazai építőiparban meghatározó szerepet betöltő cégcsoport marketingigazgatója. Szavaiból kiderült,

a szombati Jégpályák Éjszakáját megelőzően, délután három órától a Kárpáti Farkasok otthont adó Érdi Jégcsarnokban hazánk egyik legmodernebb létesítményének ötödik születésnapját ünneplik.

Ezért is fontos a magyar cégcsoportnak a Jégpályák Éjszakája

Hozzátette, a cégcsoport közelmúltban elkészült reklámfilmjében is a jégkorongozás és az építkezés közötti párhuzamokra éítettek. “Számos közös pont van a két terület között. Ilyen például a csapatszellem vagy az, hogy mindkét területen megvan mindenkinek a feladata, amelyben ő a legjobb, ezáltal válik az eredmény is egyre jobbá. Ezért is éreztük úgy, hogy illik a cégcsoport profiljához a Jégpályák Éjszakája.

Emellett fontosnak tartják, hogy olyan rendezvények és kezdeményezések mellé álljanak, amelyek a társadalmi felelősségvállalást, a tehetséggondozást és a közösségeket is kiemelten kezelik: “A Jégpályák Éjszakája pedig sok embert mozgat meg és ösztönöz sportolásra” – hangsúlyozta Balla Frida. 

Az eseményhez már 46 jégpálya csatlakozott az egész országból

Az esemény központi helyszíne ismét a Városligeti Műjégpálya lesz, ahol 16 órától 20 óráig, majd 21:30-tól éjjel fél 1-ig lehet korizni. A hangulatról DJ-k gondoskodnak jégdiszkó keretében, emellett pedig a jégkorongozással is meg lehet ismerkedni a különböző aktivitások segítségével, és természetesen a mindenki által kedvelt Csúszka is kilátogat a műjégre. 

Az eseményhez már 46 pálya csatlakozott az egész országból, a többi közt Győrben, Miskolcon, Debrecenben, Ajkán, Algyőn, Balatonfüreden, Békéscsabán, Veszprémben, Zalaegerszegen, Budaörsön, Budakalászon várják azokat, akik önfeledten szórakozva szeretnének korcsolyázni. 

Budapesten is több helyen lehet korizni, így Kőbányán, a II. kerületben, Mátyásföldön, a Budapest Parkban és Soroksáron is. A pályák listája és a részletes programok a Bayer Construct Jégpályák Éjszakája honlapján érhetőek el.

A Jégpályák Éjszakája eseménysorozatot 2016-ban indította el az MJSZ. A 2023-as programot az év szabadidősport-eseményének választották az Év Sportolója Gálán, míg a Sport Forum Hungary rendezvényen tartott Sport Forum Awardson arany minősítéssel díjazták a Mozgás Öröme Díj kategóriában.

A fenntarthatóság az építőipar új vezényszava, legújabb eszköze pedig az ESG. Erről, a vállalat fenntarthatóság érdekében tett módszerváltásáról és a mintaprojektnek tekinthető ZVK-ról beszélgettünk Koprás Mártonnal, a Bayer Construct Zrt. beruházási igazgatójával.

ESG, vagyis Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) riportot készített a Bayer Construct Zrt.; e tényezőket a pénz- és tőkepiaci, valamint építőipari szereplők 2026-tól egységes osztályozási rendszerben tekinthetik át beruházási döntéseik meghozatalakor. Röviden: az ESG segít láthatóvá és mérhetővé tenni a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységének hatását a környezetre, a társadalomra és a vállalatirányításra.

 „Az ESG lett az építőipari piac egyik kulcsfogalma, amelynek mozgatórugója, hogy 2026-tól kezdődően minden nagyvállalatnak kötelező lesz ilyen riportot készítenie, ez EU-s előírás” – tudtuk meg Koprás Márton beruházási igazgatótól, aki felhívta a figyelmet arra is: „Mi is, ahogyan még néhány nagyobb cég, igyekszünk előre dolgozni. Nagy előnyt fog jelenteni számunkra, hogy amikorra az ESG riport kötelezővé válik, már tapasztaltak leszünk az elkészítésében.”

Minden vállalat fix paraméterek szerinti nemzetközi sztenderdeknek kell, hogy megfeleljen. Ehhez minősítési pontszámokat kapnak témakörönként (többek között vízfelhasználás, megújuló energiák használata stb.), amelyek mentén minősíthető egy-egy cég. Amint Koprás Márton összegezte: „a riport készítése közben egyértelművé vált, hogy eddig is figyeltünk számos ilyen részletre, csak nem kategorizáltuk. A fenntarthatóság számunkra korábban is kiemelten fontos volt. Idén mi is közzétettük az ESG riportunkat, amelynek legfontosabb üzenete, hogy mi a hatékonyság-növelésnek szánunk elsődleges szerepet a fenntarthatóságban.”

Az építőipar is lehet fenntartható

A Bayer cégcsoport számára így az új elvárások teljesítése csupán a gondolatmenet irányából változik, hiszen aktív szereplői az üzletág fenntarthatóságának erősítésében, bár eddig inkább a költséghatékonyság motiválta őket. Ennek elsődleges eleme, hogy próbálnak minél energiahatékonyabban működni és igyekeznek az újrahasznosítást erősíteni.  „Mi a legelső üzemeinktől kezdve a lehető leginkább energiahatékonyra terveztük a létesítményeinket, de ennek nem a divat volt az oka, hanem az, hogy hosszútávon fenntarthatóbb egy-egy jól kitalált épület és gyártási folyamat vagy okosan szervezett működési modell”.

Az ESG amiatt volt igazán hasznos a Bayer Construct számára, hogy általa tudatosan rendezték átlátható adatsorokba az energia- vagy épp vízfelhasználásukat, így most már monitoring rendszerben követhetik a változásokat. Fontos eredmény, hogy ezáltal több kisebb részterületet is észrevettek, ahol mód volt az energiafogyasztás csökkentésére.

„Minden építkezés indulásakor – mondta el Koprás Márton – több toronydarut is felállítunk, amelyeknek komoly elektromos betáplálási igénye van. Korábban csak a teljes kivitelezés elektromos igényét mértük, de mára már sokkal figyelmesebbek vagyunk ebben a kérdésben is. Például, ha az egyes darukba is teszünk mérőórákat, sokkal jobban tudunk finomítani az adatokon és látjuk, mennyi hálózati kapacitást kell lekötnünk a következő építkezésen.”

Az ESG alapja ugyanaz az értéklánc, amire a Bayer Construct is épül: minden folyamatot egyetlen mederben igyekeznek tartani, ezért törekednek arra, hogy a cégcsoport többi részére is kiterjesszék az ESG elvárásait, így a lánc első szemétől végig vezethető a költség- és energiacsökkenés. Az energiahatékonyság már egy-egy építmény tervezésénél indul: igyekeznek mindent BIM-ben tervezni és törekednek a lehető legnagyobb mértékű előregyártásra, hiszen ami időt spórol, energiát spórol.

Tenni kell a fiatalok szakképzéséért

A jelentés legfontosabb társadalmi rétege a munkavállalók és a jövő generációinak képzése, ami kiemelt szempont a Bayer Consruct számára is. „Nagyon fontos – emelte ki a beruházási igazgató – a jövőbe vetett bizalom, ezért is működtetjük két nagy versenytársi partnerünkkel együtt a Tudásépítő Teamet. A stratégiánk alapja a felismerés, hogy amennyiben mi nem teszünk érte, magától nem fog kitermelődni a következő építőipari generáció. Bár csak egy éve indult a program, már látszik az eredmény a diákok visszajelzéseiből. Nagyon tetszik nekik, hogy a kötelező gyakorlati időben valós építkezéseken és gyárakban dolgozhatnak és nagyértékű, modern gépeket kezelhetnek.”

A Zuglói ZVK projekt új sztenderdet hozhat a piacra

Annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb képet lássanak a saját működésükről, egyes projektek során esettanulmányokat is készítenek. Így tettek a ZVK projektnél is, ami kiemelten energiahatékony beruházás. Ahogyan arra Koprás Márton rámutatott: „ez a jövő: a zuglói projekt geotermikus megoldása a lakó- és irodaberuházások során is elvárás lehet a jövőben. Az energiaigény lokális kielégítése energiahatékony megoldás, ami egy bizonyos projektméret fölött már biztosan és nagyon hamar megtérül. Zugló geotermikus erőművét azért hoztuk létre, mert ezzel az összes épület fűtési energiaigényét egyszerre megoldottuk.”

Az ötlet akkor született, amikor elszabadultak az energiaárak. A Bayer cégcsoport mérnökei is számot vetettek a lehetőségekkel és megkeresték, mi az az irány, ami a vállalat hosszútávú stratégiai gondolkodásába jól illeszthető. „Mi a gyárakkal és a kivitelezési folyamatok szervezésével is hosszútávú megtérülésekben gondolkodunk, így történt az energiafelhasználással is: amíg egy napelemrendszer 20-25 éves élettartamú (ráadásul csak akkor termel, amikor tiszta az idő), addig a geotermikus erőmű (amivel megfelelő vízhőmérséklet esetén áramot is lehet fejleszteni) nagyobb beruházási igényű, de 50 éves költségelemzésnél már egyértelműen ez éri meg.” Az elképzelés nagyon sok szempontból előremutató: első lépésben áramot termelnek a magas vízhőfokkal, második lépésben fűtésre használják a 60-80 °C-os vizet, majd egy harmadik lépcsőben egy üvegházat vagy egyéb, kisebb fűtési igényű létesítményt is fűthetnek vele.

„A geotermikus energia felhasználása mára a teljes cégfilozófiába is begyűrűzött” – mesélte az igazgató. „Ha látunk egy ezerlakásos asztalon lévő tervet, azonnal megvizsgáljuk a lehetőségét egy ilyen energiafelhasználásnak. A ZVK projekt abszolút úttörő-szerepben van: az egész irodapiacnak irányt mutat, hiszen azzal, hogy AA+ besorolású irodákat viszünk a piacra, ezt tesszük elvárássá. Ez bérlői oldalról az üzemeltetési költségeknél a leghangsúlyosabb, hiszen a megemelkedett energiaárak miatt a bérlők csak a fenntartásra annyi pénzt fizethetnek ki, amiből már új irodát is bérelhetnének.”

Minden szintet bevonnak az irányításba

„Nagyon érdekes eredményekkel zártuk a riportot – jegyezte meg a beruházási igazgató –, az ESG ugyanis kiválóan rávilágított, hogy a saját idő- vagy energiabefektetésünk mérését még tovább kell fejlesztenünk; hiszen természetes, hogy akkor tudunk egy-egy problémát hatékonyan kezelni, ha minél jobban látjuk azt. Ehhez pedig adatok kellenek.”

Saját cégstruktúrájuk felépítésének bemutatását vezették fel a riport utolsó elemében, amelynél a lehető leghatékonyabb szervezeti felépítésre törekednek. „Mi arra törekszünk, hogy megmaradhassanak a személyes kapcsolatok. Talán leginkább ez különbözteti meg a Bayer Constructot a többi nagy építőipari cégtől. Így nincs akkora távolság a hierarchiában, amitől gyorsabb a reakcióidőnk is: egy-egy jóváhagyási körre nem kell heteket várnunk”-  Ez a gyorsaság pedig a kivitelezés hatékonyságán is visszaköszön.

Magyarország adottságai a geotermikus energia tekintetében Európában és világviszonylatban is kiemelkedőek. Sajnos még nem eléggé jellemző ezen energiafajta hasznosítása, így amikor egy beruházó mégis igénybe veszi, azt példaértékűnek tekinthetjük. Cikkünkben bemutatjuk, mit jelent a geotermikus energia, miért lenne fontos egyre markánsabban áttérni rá, végül pedig kitérünk a Bayer Construct hazai, példamutató fejlesztésére.

A geotermikus energia, vagyis a földhő, leegyszerűsítve a bolygó belső rétegéből származó forróság, mely villamos energiává alakítható vagy fűthetünk vele. Hőcserélőhöz kapcsolva hűteni is képes, fúrást követően hasznosítható. A földhő az egész Földön jelen van, de nem mindenhol ugyanolyan mértékben, az elérhetőség volumenét a geotermikus gradiens adja meg. Ez az adat a Kárpát-medencében a 20-30°C/km-es európai átlag nagyjából kétszerese, 45-60°C/km. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kevesebb fúrással több hőt nyerhetünk ki: 1000 méteren körülbelül 55-60 Celsius-fokot, 2000 méteren pedig akár 100-130 Celsius-fokot. Egyes országokban a vulkáni tevékenység miatt sokkal több hő is kinyerhető, időnként fúrás nélkül is. Izlandon a 460 Celsius fokot is elérheti egy kút hőfoka 2000 méteren; ebből a hőmennyiségből geotermikus erőművekben állítanak elő energiát.

Hogyan működik és hogyan tudjuk hasznosítani a geotermikus energiát?

A geotermikus energia működésének megértéséhez a Föld szerkezetének sajátosságaiból kell kiindulni. Bolygónkat úgy kell elképzelni, mint egy nagyon-nagyon forró kályhát egy gömbház közepén, ahol minden helyiségben érezhető a meleg, de ahogy távolodunk a kályhától, úgy egyre kevésbé. A Föld több rétegből áll, pont, mint egy Mozart-golyó. A közepe egy rendkívül forró, körülbelül 6000 Celsius-fokos belső vasmag, amit egy 5000 Celsius-fokos olvadt fémréteg, a külső mag vesz körbe. Ezután következik a földköpeny, ami hozzávetőlegesen 4000 Celsius-fokos, és ahogy haladunk a földkéreg, a külső felszín felé, úgy egyre csökken a hőmérséklet. Tehát minél mélyebbre fúrunk le, annál forróbb közeggel találkozunk.

A földhőt általában úgy használják fel, hogy egy közvetítő közeget, praktikusan rétegvizet keresnek egy úgynevezett zsebben, amelyet kiszivattyúznak, megtisztítják a különböző ásványoktól, üledékektől, gázoktól és izotópoktól, amelyek károsítanák a csöveket, majd visszapumpálják. Az így kinyert vizet felhasználhatják közvetlenül fűtésre vagy közvetetten energiatermelésre.

A geotermikus energia használata kifejezetten gazdaságos módszer; tiszta, megújuló energiaforrás, amely képes arra, hogy radikálisan csökkentse a földgáztól való függést, hamar megtérül és kiszámítható. Hátulütője, hogy lokális, azaz nem szállítható például Szegedről Berlinbe. Illetve a kinyerhető hőenergia függ a hely geológiai adottságaitól, helyenként változó, milyen mélyre kell fúrni a földhőért, mennyire kell tisztítani, és mekkora a kapacitása. A kitermelést illetően visszatartó erő, hogy kezdetben a beruházás költsége viszonylag magas, ez lehet az egyik fő oka annak, hogy itthon inkább a korábban olcsóbbnak számító gázfűtés terjedt el.

Magyarország a geotermikus energia-lottó nyertese lehetne

Hazánkban viszonylag alacsony mélységből az átlagnál magasabb hő termelhető ki. Elég 1000-2000 méter mélységig lefúrni ahhoz, hogy 70-90 Celsius-fokos vizet nyerjenek ki, ami a fűtési rendszereknek bőségesen elegendő. Európában ilyen hőmérsékletű vízért átlagosan ennél kétszer mélyebbre kell fúrni. Többek között ez a Pannon-medence geológiai sajátosságainak köszönhető, hiszen hazánk egy feltöltött ősóceán felett helyezkedik el, emiatt a kőzetek között a rétegvíz bőségesebb és elérhetőbb mélységben található.

Itthon a kiváló adottságokra épülő kezdeményezések már a 19. században megjelentek. A geotermikus energia hazai felhasználása sok szállal kötődik Zsigmondy Vilmos bányamérnökhöz, aki sok egyéb más munkája mellett a Városligetben található 970 méteres mélységben lévő hőforrás feltárását is vezette. Ezekből – bár elszigetelten, néhány lakótömbnyi méretben – már kialakítottak geotermikus távfűtési rendszereket.A termálvizet a hatvanas évek óta használják az agráriumban, például üvegházak, fóliasátrak fűtésére. Ezt az örökséget követve a geotermikus fűtés napjainkban újból virágkorát éli, hiszen a gázhoz képest akár 80 százalékkal is csökkentheti ezen költségeket a mezőgazdaságban.

Az agráripari felhasználás mellett országszerte több mint 30 településen található geotermikus hőszolgáltató; Budapesten, Szolnokon, Szegeden, Szarvason több létesítmény is. A hőközpontok lakóépületeket, középületeket, ipari- és kereskedelmi egységeket is ellátnak hőenergiával, valamint távfűtésre is használják.

Érdemes megemlíteni egy gyümölcsöző kapcsolatot, amely a Széchenyi fürső és a Fővárosi Állatkert között jött létre. A termálfürdők esetében jelentős kiadás, hogy a kitermelt hévizet a fürdőzők számára megfelelő mértékben lehűtsék. A Széchenyi Fürdő esetében a 72 fokos vizet először az Állatkertbe vezetik, ahol a meleg vízzel fűtik az egyes épületeket, majd a már lecsökkent hőmérsékletű víz visszaérkezik a fürdő medencéibe. A rendszer mindkét oldalon csökkenti az energiaköltségeket és a károsanyag-kibocsátást. Az Állatkert így évente 100 ázsiai elefánt súlyával, körülbelül 500 tonnával kevesebb szén-dioxidot termel.

A geotermikus energia használta kiváló opció az Európai Unió törekvéseinek a teljesítésére is, miszerint 2030-ra függetlenedjünk a fosszilis energiahordozók felhasználásától, és a felére csökkentsük az ebből származó károsanyag-kibocsátást. Jelenleg is zajlik számos kutatás és innovatív fejlesztés arra vonatkozóan, hogy minél több földhőt gazdaságos módon, természetkárosítás nélkül aknázhassunk ki. Biztató tény, hogy itthon is elérhető ilyen célú fejlesztések finanszírozását támogató pályázat.

A Föld hőjét használja Zugló új éke

A jelenlegi hazai szabályozás értelmében az újépítésű épületeknek az A+ és A++ energetikai tanúsítvány megszerzéséhez minimum 25 százalékban megújuló energiaforrást kell használnia. Magyarországon a geotermikus energia a leggazdaságosabb megoldások közé tartozik, amit hőszivattyúval összekapcsolva fűtésre, melegvíz előállításra, hűtésre, de még szellőztetésre is lehet hasznosítani. A geotermikus energia egyértelmű választás volt egy olyan fejlesztés esetében is, ahol a modern épületeken túl új városközpont is épül. Itt már nem csak a jelen igényeit kell szem előtt tartani, de a jövő elvárásainak is meg kell felelni.

A Bayer Construct Zrt. kivitelezésében a Bosnyák tér és a Rákos-patak közti területen épülnek irodaházak és lakóingatlanok, utóbbiak Zenit Residence néven, amelynek átadása jövőre várható. A beruházás során a kezdetektől elsődleges szempont, hogy környezettudatos és fenntartható ingatlanokat, illetve környezetet alakítsanak ki, ezért egy új geotermikus kútból származó hővel fogják ellátni az ingatlanokat.

A termálkút, amely ellátja az új zuglói városközpontot, a Bayer Construct Zrt. beruházásában valósult meg, 1200 méter mélyről 70-72 Celsius-fokos termálvizet pumpál a felszínre. A kútból kinyert energiát hőszivattyúval hasznosítják az ingatlanok hűtésére és fűtésére, illetve használati melegvíz előállítására. Az alkalmazott technológia az épületek energiagazdálkodását, ezzel együtt a lakók és bérlők rezsiköltségét drasztikusan csökkenteni fogja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy körülbelül feleakkora költséget jelent egy lakás vagy egy iroda fenntartása, mint egy hasonló méretű és kialakítású, de fosszilis energiát használóé. A központi melegvizet a pincében található saját hőközpont szolgáltatja. Minden ingatlan egyedi HMV mérőkkel fog rendelkezni, így ezeket távolról is le lehet majd olvasni.

A hőrendszeren túl további lépéseket is tesznek a fenntarthatóságért. Amellett, hogy a kivitelezés a legmagasabb minőségben, a legmodernebb technikákkal történik, a munkálatok során a lehetőségekhez mérten legtöbb anyagot újrahasznosítják. A magas sztenderdek magukba foglalják a szigetelési és árnyékolási technológiát, a beépített nyílászárókat, a felhasznált építési anyagokat is. Összességében a projekt ennek köszönhetően elérte a legmagasabb energetikai besorolást: A++ kategóriájú, vagyis minimális energiaigényű, kifejezetten költséghatékony, így hosszú évtizedekig értékálló befektetést fog jelenteni. Köszönhetően a geotermikus energiának és a kiváló hőtartó képességnek, az ingatlanok ökológiai lábnyoma minimális, a fenntartási költségük pedig kiszámítható és alacsony marad.

A többfunkciós komplexumot igazán élhető környezetnek szánják; elzárják a forgalom zajától és a légszennyezés ártalmaitól, emellett saját sétálóutcákkal, illetve belső parkokkal látják el.

Egyedi és magas minőségben kivitelezett otthonokkal bővült Budapest X. kerületének ingatlankínálata a Bayer Construct kivitelezésében.  

A X. és IX. kerület határában felépült a Balance Garden.

A X. kerület gyárvárosi hangulata itt cseppet sem érzékelhető: a csendes, mellékutcai Zágrábi úton egy zöld, részben új építésű, folyamatosan fejlődő lakóövezetbe érkezünk. A három épületből álló Balance Garden nagy parkjával, tágas és igényes zárt közösségi kerttel, sétánnyal, saját játszótérrel új ékszerdoboza a környéknek.

Az új otthonok közösségi közlekedés szempontjából is vonzóak, hiszen 10-12 perc alatt elérhető a belváros, és 15-17 perc alatt a repülőtér. A közelben az Üllői út, a villamos, illetve 400 méterre található a Pöttyös utcai metrómegálló: az M3-as metróvonalon ma már akadálymentes, megújult környezetben lehet utazni. A közeli bevásárlóközpont, illetve kisebb közértek, szolgáltatók biztosítják, hogy a mindennapi teendők könnyen elintézhetők legyenek.

A mintegy 12 ezer négyzetméteres területen három külön épület került kialakításra, földszinttel, azon felül további hét emelettel. Különlegességük, hogy az első és második emeleti szinten összeépültek, majd a harmadik emelettől ismét különválik az épületkomplexum.

Valamennyi lakás teraszos, illetve erkélyes, ahonnan minden irányba zöld területre, parkra nyíló kilátás növeli a nyugodt életérzést. A legfelső emeleten elhelyezkedő penthouse jellegű lakások nagy teraszáról széles panoráma nyílik a környékre.

Modern igények mindenekelőtt

A Bayer Property  fejlesztésében, a Bayer vállalatcsoport tagjaként célul tűzte ki, hogy maradandó építészeti értéket teremtsen megfizethető áron és magas színvonalon. Ennek tökéletes példája a Balance Garden, hiszen az itt kialakított ingatlanok négyzetméterára a mai piaci árakhoz képest nagyon kedvező.

A fejlesztést Muzslai Mónika ingatlanértékesítő mutatta be.

Az ingatlan kialakításánál arra törekedtünk, hogy minden igénynek megfeleljen. Fő szempont volt, hogy minden lakáshoz tartozzon terasz vagy erkély, ugyanis a mai fiatalok számára ez kiemelten fontos. Az úgynevezett „teraszkultúra” megváltozott: manapság már nem tárolónak használják a teraszokat, hanem egy csendes kis szigetként tekintenek rá, ahol egy kis asztallal, székekkel lehetőség van a közös pihenésre, feltöltődésre, illetve tavasztól őszig megnövelik az életterüket.

Ismertetése szerint a lakások mérete rendkívül széles skálájú. „A 27 nm2-es garzon méretűtől egészen a 85 nm-es penthouse lakásokig többféle helykiosztású (két-, három- vagy négyszobás) is megtalálható. A legkisebb lakások már el is fogytak, jelenleg 35 nm2-es alapterületű a legkisebb, amiből választhatnak az érdeklődők.”

Mónika hozzátette, hogy az ingatlanok iránt élénk volt a befektetői érdeklődés is. Volt, aki hosszútávú célokkal vásárolt meg lakásokat és volt, aki már a tervezőasztalon többet is megvett, feltehetően értékesítési szándékkal.

Minőség és trendek a fókuszban

A kialakításnál nagy gondot fordítottak arra, hogy igazodjanak a mai trendekhez: maximálisra növelték az életteret, így a tágas amerikai konyha, étkező és a nappali egy légtérben helyezkedik el, megadva a lehetőséget a társasági, családi időtöltésre. A kivitelező minden olyan minőségi szempontra odafigyelt, amely igényessé és kényelmessé teszi a leendő otthont.  

„Inverteres klíma, elektromos redőny, a fürdőszobában törölközőszárító radiátor, minőségi, Grohe csaptelepek, Roca szaniterek emelik a lakások színvonalát. Mindezt 1 066 000 forintos négyzetméter átlagáron kínálja a Bayer Property” – részletezte az ingatlanok vonzó jellemzőit Muzslai Mónika.

A teraszokon és külső területeken elhelyezett burkolatokat, térköveket a Bayer Construct stratégiai partnere, a Viastein Kft. gyártotta, biharkeresztesi üzemében.

Modern és energiahatékony

A lakások energetikai besorolása, energiahatékonysága ma már központi kérdés minden ingatlantulajdonosnál. Az energiaválság megváltoztatta a vásárlók korábbi szempontjait: előtérbe került a lakások fenntarthatósága, az alacsony rezsiköltség és az energiabiztonság. A Balance Garden fejlesztője ezért a távhő mellett tette le a voksát, hiszen a korszerű távhőszolgáltatás ma a legolcsóbb, kiszámítható energiaforrás. „Mindenki annyit fizet, amennyit fogyaszt. A lakásokat egyedi mérőórával szereltük fel, olyan, mintha saját kazánja lenne. Az alacsony rezsiköltségeket szolgálja az épületek megfelelő szigetelése (30 cm-es téglafal kívülről 16 cm-es hőszigetelést kapott) és a műanyag, háromrétegű nyílásszárók is” – részletezte az előnyöket Muzslai Mónika.    

Zöld környezet

„Fontosnak tartottuk, hogy ahol csak lehet, zöldítsünk. A földszinten 23 lakás rendelkezik a parkosított belső zöld területre néző kilátással vagy közvetlen kertkapcsolattal. A közös park a komplexum egyik ékessége, amely a természetes környezet érzetét nyújtja és otthonossá varázsolja az épületek közötti teret. Ezen kívül az épületeket a harmadik szinten egy-egy tetőkert kapcsolja össze, amely tovább növeli a zöld felületet” – hangsúlyozza Muzslai Mónika, aki azt is hozzáteszi: a zöldtető nemcsak szép látványt nyújt, hanem a hőszigetelésben is fontos szerepet tölt be. Hozzáteszi továbbá: „A komplexum egyik oldalán egy nagyobb zárt kertet hoztunk létre, ahol a gyerekek biztonságban tölthetik el az időt. Játszótéri elemeket, street workout gépeket és mini focipályát alakítottunk ki, a békés pihenés lehetőségét pedig a sétány és padok biztosítják. Gondoltunk a Balance Garden legkisebb lakóira is: a hátsó kertben egy sövénnyel lekerített területen kialakítottunk egy minijátszóteret, amelyet kizárólag a lakók használhatnak. A térkővel lerakott kültéri parkolót pedig virágokkal, bokrokkal beültetett magaságyások díszítik.”

E-töltős parkolóhelyeket is létesítettek

A lakópark értékesítője azt is elmondta: ma már alapvető, hogy az ingatlanok számához alakítják a parkolóhelyek, tárolók számát és nagyságát. „Az új otthonok mindegyikéhez tartozik egy parkolóhely. Az elektromos kapuval zárható felszíni parkolóban 41, a mélygarázsban pedig 257 parkoló található. A környezettudatos lakók számára elektromos töltőkkel felszerelt egységeket is kialakítottunk.

A tárolók zárható, téglafallal elválasztott külön helyiségek, amelyekben tágas hely áll rendelkezésre. A helyiségek praktikusak, hiszen kívülről és a folyosóról is megközelíthetők. A kerékpárokat azonban nem kell ide bezsúfolni, hiszen a kétkerekű járműveknek két nagyméretű tárolót is létesítettünk.” 

A komplexum jelenleg átadás alatt áll. A tervek szerint októberre száz százalékban befejezik a Balance Garden körüli munkálatokat.

Bemutatjuk a Bayer Construct cégcsoportjához tartozó VIASTEIN biharkeresztesi előregyártó üzemét, valamint a betonelemek útját a fejlesztés alatt álló zuglói ZVK projektig.

Több mint 20 éves szakmai tapasztalat birtokában, a magyar tulajdonú Bayer Construct Közép-Európa egyik meghatározó építőipari és ingatlanfejlesztő vállalatcsoportja. Az általuk kivitelezett épületekben egyre inkább teret kap az előregyártás, a vállalat egyik fő hatóereje ugyanis a hatékonyság – költség és emberi erőforrás szempontjából is. A cég a VIASTEIN Kft.-től szerzi be az általa kivitelezett épületekhez szükséges előregyártott elemeket. A VIASTEIN Kft. 2017 második felében kezdte meg a termelést a biharkeresztesi térkőgyárban, 2018-ban pedig ugyanitt elkészült egy térkőnemesítő üzem. A betonelemek előregyártását a gyárkomplexum harmadik fejlesztési fázisaként 2021 nyarán kezdték meg a csúcskategóriás üzemben.

Az előszerelt termékek gyártása nagymértékben elősegíti a hatékonyságot, amely a cégcsoport számára kiemelt cél. Segítségükkel az egyes építőipari fejlesztésekben, projektekben csökkennek a kivitelezési költségek és az építési idő.

Az Európában is ritkának számító, rendkívül magas felszereltségű és nagy pontosságú betontermékek gyártására alkalmas üzemben többféle elem készül a zuglói ZVK projekt beruházásához. A Bosnyák tér mellett elterülő hét hektáros területen nyolc épületet – egy lakó és hét irodaépületet – hoznak létre.

Cikkünkben bemutatjuk a gyártás folyamatát és azt is, milyen szigorú ütemterv alapján építik be ezeket a zuglói ZVK projekt épülő létesítményeibe.

Az előregyártás számos előnnyel bír

Az előregyártott elemek nagyobb előkészítést igényelnek, de helyszíni beépítésük során kevesebb a munkavégzéshez szükséges idő. A szerkezetek méretpontosabbak, egységesebb a minőségük és a beépített anyagok pozíciói is biztosabbak. Ennek eredményeképp költséghatékonyabb és gyorsabb a kivitelezés – tudtuk meg Szalai Gergelytől, a ZVK beruházás projektvezetőjétől.

A ZVK épületeiben kétféle előregyártott elemet használnak:

• a pinceszinteken kéregpaneleket –ezek 5-7cm vastag lemezek, melyekbe beépül az alsó hálós vasalás, a tirgonok és ha kell hűtő-fűtő csövezés, illetve gépészeti, elektromos dobozolás és kirekesztés. A rájuk kerülő felbeton réteggel vállnak teherhordóvá.
• A felmenő szinteken pedig körüreges pallókat építenek be, amelyek vastagabb szerkezetűek, ennek köszönhetően építési állapotban nem igényelnek átmeneti alátámasztást. A körüreges pallókba nem integrálhatók gépészeti, vagy elektromos elemek.

A zuglói projekten a Biharkeresztesen eddig gyártott legmodernebb kéregpanel elemeket építették be például a Zenit Residence és az Office1 és az Office3 iroda épületekbe.

A gyártmánytervezés az alapja mindennek

A betonelemek előkészítési és gyártási folyamatáról Kovács Zsoltot, a VIASTEIN Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Érdeklődésünkre elmondta: az épületszerkezeti elemek gyártásának alapja a gyártmánytervezés, amelyet a Bayer Construct Zrt. tervezői üzletágának szakemberei végeznek. A zuglói ZVK projekt előkészítése már 2021-ben elkezdődött.

A cél a standardizálás volt, vagyis, hogy olyan egyforma elemeket tervezzenek kismértékű geometriai változtatásokkal, amelyek gyártása a leghatékonyabb, hiszen a sablonok alapján gyorsabban, egyszerűbben előállíthatók.

Arról még korábban Iski Tamás, a tervezési üzletág vezetője beszélt, hogy nem egyszerűen gyártmánytervet, hanem egy információcsomagot adnak át az üzemnek: mennyiségi és geometriai adatokat, amelyek a raktárkészlet változását is segítenek követni, valamint az automata gyártósorokat is adatokkal látják el.  

A kéregpanel elem gyártása

A Progress gépsoron összesen 40 db 3×12 méteres asztal dolgozik, a gyártás egy automata zsaluzó robottal indul. Az elemeket nem egy és ugyanazon sablonban gyártják le, mint például a pillérek vagy gerendák esetében, hanem külön-külön, minden elemet újra zsaluz a robot. A zsaluzatok megtisztítása után a műszer a gyártási adatok alapján bezsaluzza a geometriát és felfesti a szükséges beépítendő műszaki egységek, vezetékek helyét az asztalra.

Ezután elhelyezik az elektromos dobozok mágneses csatlakozóhelyeit az asztalra, a következő állomáson pedig a betonacél háló alá beillesztik az előre megrendelt hűtő-fűtő paneleket, elektromos kötődobozokat, kapcsolók és lámpák vezetékeit a tervek alapján felfestett pozíciókba.

„Nem ritka, hogy egy-egy kéregpanel több lakóhelyiségbe is átnyúlik, így nem mindegy, hogy hol helyezkednek el az egyes gégecsövek, kiállások és hűtő-fűtő panelek. A gyártmánytervezésnek ezért van kiemelkedő szerepe” – húzza alá Kovács Zsolt. 

Korábban a Bayer Construct BIM-alapú tervezéséről szóló cikkünkben Iski Tamás a tervezési üzletág vezetője is arról beszélt, hogy a legfontosabb a különböző szakágak összehangolása és ütközésmentessége. A betonelemek esetében milliméter pontosan kell megtervezni és beszerelni az egyes gépészeti egységeket, hogy a panel beépítése után pontosan illeszkedjenek az épület szerkezetének gépészeti és elektromos egységeihez.

A beszerelések után elhelyezik az elemre az acélhálót (ezt egy, a gyártósorhoz tartozó automata hálóhegesztő berendezés állítja elő), a trigonvasakat, amik stabilitást adnak ennek az 5-7 cm vastagságú kéregelemnek, majd betonozás után bekerül az érlelőkamrába, ahonnan 8 óra eltelte után és a gyártási ütemtervtől függően másnap, vagy még aznap kiveszik. 

„A kéregelem gyártósor óriási kapacitással bír. Akár három műszakkal is működni tud. Egy műszak – tehát 8 óra – alatt ezer négyzetméternyi elemet gyárt le, így több projekt egyidejű igényeit is ki tudja szolgálni” – ismerteti az üzem vezetője.

Az üreges pallót olasz gépsoron gyártják

Szintén a ZVK projekt épületeibe – de nem csak oda – gyárt nagy mennyiségben üreges pallókat a biharkeresztesi üzem. Ezek a kéregpanel elemekhez képest jóval vastagabb szerkezetek, 20-25 vagy 30 cm-esek, 120 cm szélesek és korlátozott geometriával rendelkeznek.

„Az üreges pallókat előszeretettel használják ipari csarnokokban és irodaházakban. Mivel csak betonból és a benne lévő feszítőpászmából állnak, érzékenyebb szerkezetek, mint a kéregelem, és korlátozottabban áttörhetők. Ugyanakkor gyártásuk magas hatékonyságú, alacsony költségű, építés közben nincs szükség alátámasztásra. Az üreges palló nagy teherbírású, akár 50 cm vastagságút is tudunk gyártani, ami akár parkolóházakban vagy nagyobb felépítmények esetében is alkalmazható” – ismerteti a jellemzőket Kovács Zsolt.

Előállításukhoz egy olaszországi gyártó, a Nordimpianti sorát használják, valamennyi, a szortimentjükben megtalálható berendezéssel együtt. A gyártósoron a 120 méteres pad betonozása után az automata vágógép a gyártmánytervek alapján kapott adatok szerint olyan szögben és ott vágja el az elemeket, ahol éppen szükséges. Ha kell, a biharkeresztesi üzemben akár már előre födémáttöréseket is el tudnak helyezni benne (ez a célszerűbb), illetve utólag is fúrhatók.

„A gyártás technológiai érdekessége, hogy az üreges pallót – ahogy a videón is látható – földnedves betonból készítjük. Állékonysága olyan magas, hogy gyakorlatilag azonnal rá lehet állni az elemre anélkül, hogy besüppedne vagy összeszakadna. Általában ezt is, mint a kéregpanel elemet, 8-12 óra elteltével vesszük le a padról, illetve vágjuk fel. Itt is folyamatosan, több asztalon folyik a gyártás.”

Feszes ütemezés és szállítás

Az elkészült betonelemek szállítása a zuglói kivitelezés helyszínére pontos ütemterv alapján történik. A projekt nyolc épületéből jelenleg hat kivitelezése van folyamatban párhuzamosan, eltérő ütemben. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a ZVK kivitelezésének precíz organizációját.

Szalai Gergely projektvezető ismertette, hogy két hétre előre, szinte órára pontosan leszervezik a munkafolyamatokat, az eszköz- és anyagbeszállításokat. Ennek megfelelően folyamatos összehangolt kommunikáció zajlik a biharkeresztesi VIASTEIN üzemmel is. Szigorú napi ütemterv szerint előre egyeztetik az előregyártott elemek gyártását.

Mint Kovács Zsolt, a VIASTEIN Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott, kb. 1-2 hónapra előre kell, hogy lássák: melyik elemből, milyen határidőre, mekkora mennyiség szükséges. Ez azért is fontos, hogy a gyártáshoz szükséges anyagokat, eszközöket meg tudják rendelni és a gyártás idejére rendelkezésre álljanak.

De nemcsak a gyártás, a szállítás is pontos időterv alapján történik, hiszen a kész elemek nagy mennyiségű deponálása nem megoldható a projekt építési területén. Emellett célszerű és hatékony, ha a nyerges vontatóról nem kell lepakolni a betonelemeket, hanem a daru azonnal az épületszerkezetbe tudja emelni azokat. A daruknak, egyéb munkagépeknek tehát az adott pillanatban pontosan a helyükön kell lenniük. A feszített ütemtervben nincs csúszás, nincsenek puffer idők.

Az egyes elemek beépítésénél a pozíciókra kell kiemelt figyelmet fordítani, egyébként egy elem beépítése mindössze 5-7 percet vesz igénybe. A beépítések gyakorlatilag folyamatosak, hiszen az építési területen – mint fentebb említettük – több épület kivitelezése folyik párhuzamosan.

„Régóta együtt dolgozunk a ZVK projektvezetőivel, építésvezetőivel. Folyamatosan kommunikálunk, ha módosulás van, azonnal kezeljük, átszervezünk. Ennyire egyszerű” – teszi hozzá Kovács Zsolt.  

A VIASTEIN Kft. nagy méretű termékei kiszállításához a Mercedes-Benz extra paraméterekkel felszerelt járműveit alkalmazza. 2021-ben nyolc új vontatót és speciális trélert vásárolt a cég.

Green Code – a hatékonyság érdekében

A VIASTEIN Kft. a Bayer Construct cégcsoport tagjaként törekszik arra, hogy minél eredményesebb működést érjen el. Ennek érdekében a gyártósorhoz tartozó gépeken túl a Progress csoport vállalatirányítási rendszerét is megvásárolták, amely az ajánlatadástól a számlázásig a teljes munkafolyamatot lefedi, sőt, megtalálhatók benne az egyes gyártósorok vezérlő moduljai is.

A cég emellett a GreenCode licencet is megvette, amely tulajdonképpen a Progress tudásbázisa, kifejezetten ingatlanfejlesztőknek, az előregyártott betonelemek gyártóinak fejlesztették ki. Nemcsak tervezésben, hanem gyártásban, szállításban, tárolásban, helyszíni kérdésekben is nemzetközi tapasztalatokkal támogatja a folyamatot.

A Bosnyák tér szomszédságában létesülő nyolc épületből hat kivitelezése már folyamatban van. A Bayer Construct Zrt. magas fokú szervezettséggel és az ütemterv pontos betartásával dolgozik a területen.

Elképesztő organizációs bravúrral folyik az építkezés a Zugló Városközpont nevű projekten, ahol folyamatában nyolc épületet építenek meg. Közvetlenül a Bosnyák tér mellett a Bayer Construct Zrt. kivitelezésében létesül egy lakóépület, bevásárlóközpont és hét AA+ irodaház.

A hétezer négyzetméternyi területen megvalósuló modern városnegyed épületeit előre megtervezett, szigorú ütemterv alapján kivitelezik. Leghamarabb – 2024 második negyedévében – a Residence One lakóépület készül el 168 lakással, továbbá a hétből öt irodaépület munkálatai is folynak már.

Mint Szalai Gergely a beruházás projektvezetőjétől megtudtuk: a gyorsított építkezésnek van egy mindenre kiterjedő alap organizációja.

Ezen túl több projektvezető, építésvezető segíti az összehangolt munkát. Két hétre előre, szinte órára pontosan leszervezik a munkafolyamatokat, eszköz- és anyagbeszállításokat. Folyamatos összehangolt kommmunikáció zajlik az összesalvállalkozóval, szállítóval. Előre egyeztetésre kerül szigorú napi ütemterv szerint  az előregyártott elemek gyártása szállítása és beépítése is.

„A hatékonyság elérésében nagy szerepe van az előregyártott elemeknek. A kéreg födém elemek és körüreges pallók a Viastein Kft.. biharkeresztesi üzemében készülnek:A kész elemek rakatolása, az építési területre szállítása, folyamatos kommunikációt igényel a gyártóval. A munkaterületre érkezett előregyártott termékek leemelése a teherautókról és beépítése pontos időterv szerint történik, nagy mennyiséget ugyanis nem tudnak a helyszínen deponálni. A daruknak, egyéb munkagépeknek tehát az adott pillanatban pontosan a helyükön kell lenniük. A feszített ütemtervben nincs csúszás, nincsenek puffer idők” – ismertette az organizáció részleteit a projektvezető.  

Az elmúlt időszak csapadékos időjárása próbára tette ezt a szoros organizációt, nehezítette   a mélyépítési munkálatokat. A felgyülemlett vízben elakadtak a munkagépek, ezért folyamatosan extra nyíltvízi víztelenítési megoldásokat kellett alkalmazni, a talajvízszintet vákuumkutas technológiával kellett csökkenteni Mindezek ellenére az organizáció illesztésével, a folyamatok ismételt összehangolásával az időjárás próbatételét is kiállta a kivitelezés, a tervezett előrehaladásban csak csekély mértékű változást okozott. 

A nyolcból már hat épület kivitelezése van folyamatban

A Residence One kivitelezési előrehaladott állapotban van. A 168 lakást magába foglaló lakóépület márciusban érte el a szerkezetkész állapotot, azóta is folyamatosan, az ütemtervet tartva dolgoznak a szakemberek.

Jelenleg az aljzatbetonozást, vakolást, szárazépítést végzik az egyes szinteken, valamint a gépészeti és elektromos alapszereléseket. Kívülről zárják az épületet, zajlik a külső nyílásszárók beépítése, ezt követően a belső felületképzési munkálatok – burkolás, festés – következnek. A belső helyiségek kialakítása is folyamatban van. Az épület három lépcsőházból lesz megközelíthető, a lakók közlekedését liftek segítik majd, amelyeket  ősszel építik be.

A -1 plusz 8 szintes épület különlegessége, hogy lesz egy belső udvara, ahol tágas pihenőtereket, játszóteret és zöldfelületeket hoznak létre a lakók számára.

A ZVK második üteme az Office1 elnevezésű irodaház, melynek építését 2022 őszén kezdték. Az összetett épület többfunkciós: a -3-as, a -2-es és a -1-es szint egy részén parkolóház létesül, a másik részén pedig bevásárló utca, hipermarket és  kereskedelmi egységek kapnak helyet. A földszint középen átriumos kialakítású lesz, a második szinttől két toronyként magasodik majd az épület, a másodiktól a nyolcadik szintig irodák kapnak helyet.

Jelenleg a térszint alatti szerkezetépítés zajlik, spirál alakban. A nyári esőzések miatt ugyanis eltolódtak a földmunkák és azokkal a részekkel haladtak, amelyekkel lehetőség volt. Így az építmény egyik részén nemrég fejezték be az alaplemez kialakítását, a másik részén pedig már a földszint alatt tartanak. A következő időszakban azonban, hogy az egyes részek kivitelezése összeérjen, a földszint kialakítását belassítják, majd ezt követően már egységesen történik a földszint kialakítása.

 A harmadik ütemben az Office5 és Office6 irodaház épül egymás mellett. Az O1-hez képest filigrán épületek szerkezete év végére készül el..

Az Office3 és Office4 irodaházak kivitelezésén a résfalazás réselési része befejezésre került, a földkitermelés a horgonyok feszítésével párhuzamosan zajlott és elkezdődött  a cölöpözés és nagytömegű földmunkákat végeznek, ahogy az előző cikkünkben már beszámoltunk..

A két utolsó irodaházat, az O2-t ősszel, az O7-et pedig 2024 januárjában kezdik el, ezek építési helye ugyanis jelenleg organizációs terület.  

A kivitelezést a környezettudatosság teszi még színvonalasabbá

Az építési területen az ökológiai lábnyom csökkentésére továbbra is  rendkívüli  figyelmet fordítanak. Amellett, hogy a Városközpont valamennyi épületét fúrt termálkútból nyert hővel fűtik majd, a kivitelezés folyamán is előtérbe helyezik a környezetvédelmi szempontokat. A munkálatok során a legtöbb dolgot  újrahasznosítják.

• A betonacél hulladékot visszaszállítják a telephelyre.
• A helyben létesített betonkeverő üzem betonmixereit a területen tisztítják, a mixerekből kimosott anyagot a helyszínen szelektálják A szemes anyag és a  kimosott lé is visszakerül a keverőbe, így egy csepp beton sem megy kárba.

A geotermikus energia felhasználásának köszönhetően a komplexum ökológiai lábnyoma mérsékelhető, üzemeltetése gazdaságos.

A beruházással egy új, a mai környezettudatos és fenntartható igényeknek megfelelő élettér létesül Zugló frekventált részén. Az épületeket geotermikus energia felhasználásával fűtik majd, korszerű hőszivattyús rendszerrel.

A lakások és irodák ezáltal alacsonyabb rezsiköltséggel működnek majd, mint a mostanában átadott épületek, így a bérlők vagy tulajdonosok számára is olcsóbb, versenyképesebb alternatívát nyújtanak a többi irodával szemben.

A Zuglói Városközpont energiarendszerének részleteiről és technikai hátteréről Kántor Attilával, a beruházás geotermikus fűtési rendszer- és épületgépészeti projektvezetőjével beszélgettünk.

„Célunk, hogy csökkentsük a projekt szén-dioxid kibocsátását, ezért olyan fűtési megoldást kerestünk, mellyel zöld energia által tudjuk a gáz- vagy egyéb fűtéseket kiváltani. A terület jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, ezért termálkutat fúrtunk le közel 1200 méteres talpmélységgel. Mind mennyiségben, mind hőmérsékletben jó vizet találtunk − ez 70-74 fokos vizet jelent −, és ezzel a geotermikus fűtési energiával látjuk el a teljes létesítmény fűtését és használati melegvíz-készletét.”

1200 társasház éves fűtését termeli ki a geotermikus rendszer

A folytatásban Kántor Attila kifejtette: „a közel 9 megawattos rendszerrel körülbelül 65 ezer gigajoule/év fűtést tudunk kiváltani, ami körülbelül 2 millió köbméter gázt jelent évente. Ez 1200 társasház éves fogyasztása. Ezzel az épületek használati melegvíz ellátását 100 százalékban ellátjuk, a fűtési energiájukat pedig normál körülmények között mínusz 5 fokig tudjuk biztosítani, ha minden épületet egyszerre fűtünk. Amennyiben megfelelő szabályozástechnikával egy picit eltoljuk ezeket az épületfűtéseket, úgy a teljes szezont is ki tudjuk fűteni. Az épületeken a legkorszerűbb, alacsony fogyasztású levegő-víz hőszivattyúkat helyeztük el, így abban az esetben, ha hideg lenne, rendelkezésre áll tartalék energia.”

A rendszer központja, egy 450 négyzetméteres termál hőközpont az O7-es épületben található majd. Itt kap helyet a 140 köbméteres és a 60 köbméteres puffertartály, valamint a teljes telek hidraulikai egységei, a szivattyú hőcserélője és a levegő-víz hőszivattyú is.

A kút és a gépészeti berendezések, vagyis a hőközpont és a termálcső-hálózat térszint alatt található. A négycsöves rendszer külön fűti a használati melegvizet, és van egy különálló épületfűtési kör. A termálvíz a kút és a gépház között kering, a telken belül nem. A telken belül sima technológiai vízzel működik a rendszer.

A hasznosítás lényege a víz hőfoklépcsőjének optimális kihasználása

A hő kinyerésével kapcsolatban a projektvezető elmondta: „termálvíz technológiai vízhőcserélőink vannak, melyekkel kivesszük a melegvizet egy lépcsőfokban, illetve, ha a víz még igényli, akkor víz-víz hőszivattyúkkal veszünk ki további energiát.

A termálvízhasznosítás lényege, hogy minél nagyobb mértékben tudjuk hasznosítani a vizet és annak hőmérsékletét. A cél, hogy az úgynevezett hőfoklépcső minél nagyobb legyen. Tehát, ha az első tartályból kivesszük a 70 fokos vizet, és a hőcserélőn keresztül lehűtjük 40 fokra, az még csak 30 fokos hőmérséklet-különbség. Ezt visszaengedjük a kettes tartályba, és onnan egy másik hőcserélővel kivesszük 40 fokról 15 fokig. Tehát hozzá jön még 25 fok, így 55 fokos hőfok lépcsővel tudjuk kivenni az energiát a vízből, ezáltal teljes mértékben tudjuk hasznosítani a hőenergiát.”

A minél nagyobb hőmennyiség kinyerése érdekében beépítettek négy darab víz-víz hőszivattyút.

A rendszer a gázfogyasztáshoz képest negyedannyi energiát használ

Az épületekben alhőközpontokat helyeznek el, melyek az épületek pillanatnyi hőigényét szolgálják ki. Ezek párhuzamosan kapcsolt rendszerek, melynek jelentősége, hogy amennyiben valamelyik épületnek éppen nincs fűtési igénye, akkor a rendszer lezárja magát, és a víz az összes többi épületbe áramlik, ahonnan ki tudják nyerni belőle a hőmérsékletet.

„Két rendszerünk van: a fűtési és a melegvíz. A melegvíz rendszer is ugyanúgy működik: amit kiveszünk hőenergiát, azt egy használati melegvíz hőcserélőn, lágy vízen keresztül eljuttatjuk a rendszerbe, tehát az már nem termálvíz, mert ugyanúgy le van választva. Az egyes épületekben hőcserélők találhatók, a használati melegvizet fűtjük velük.

Igyekeztünk korszerű és jó minőségű anyagokat használni: a termálkút és a gépház közötti szakaszon, ellenálló polipropilén csöveket építünk be, melyeknek kicsi a belső ellenállása, ezért nem kell akkora szivattyú munkát végezni ahhoz, hogy keringtessük a rendszert, a távvezeték pedig acélcsőből készül. Mindegyik hőszigetelt és méretezhető csőrendszer.”

Arra a kérdésre, hogy milyen megtérülést jelent a hőszivattyús rendszer az egyéb fűtési rendszerekhez képest Kántor Attila kifejtette, hogy a Zuglói Városközpontban energiahatékonyság szempontjából Budapest legmodernebb irodaházait építik fel. A gázfogyasztás energiaigényéhez viszonyítva a rendszer energiafogyasztása körülbelül 25 százalék körüli, tehát a negyede.

„A magas energiahatékonyságú épületeknek viszonylag kicsi lesz a hőigényük, ezért jó megtérüléssel lehet számolni” – mondta el zárásképp.

Bayer Construct Zrt. kivitelezésében megvalósuló komplexum földmunkái során több mint félmillió köbméter földet termelnek ki, és a betont helyben keverik a zuglói építkezésen.

Az átfogó fejlesztés keretében a mintegy hét hektáros területen nyolc épületet – egy lakó- és hét irodaépületet – hoznak létre. Közöttük tágas közösségi- és pihenőparkok, sétáló utca szolgálja majd az itt élők és dolgozók kényelmét, nyugalmát.

A komplexum alatt mélygarázsokat alakítanak ki, melyeknek a kivitelezéséhez óriási földmennyiség kitermelése szükséges. Ezt a munkafolyamatot országos viszonylatban is számos rekordadat jellemzi.

Az összetett munkafolyamat alapos koordinációt igényel

A földmunkákról Tószegi Dániel, a Bayer Construct Zrt. mélyépítési üzletágának projektvezetője adott tájékoztatást lapunk részére.

• 

Jelenleg az O3-O4 irodaépületek mélyépítése zajlik, ezek helyén egy nagy munkagödör található. A fotókon jól látható a munkák előrehaladása, folyamata.

„A földmunkák a geodéziai kitűzéssel veszik kezdetüket, majd a gyökérzóna letermelése következik. A projekt részét képezik természetesen a régészeti feltárások is, így el kell végezni a feltárást elősegítő óvatos földmunkát. Ezután következhet a nagytömegű földmunka, a bevágás készítése és a kiszoruló föld elszállítása.

A munkatér határolás és víztelenítési munkák részeként kialakítjuk a réselési lavírsíkot, és a rézsűt, melyet szükség esetén torkrét betonozással stabilizálunk. A résfal építés és horgonyzás után jön a nagytömegű földkiemelés és ezzel párhuzamosan a víztelenítés.

A cölöpözési lavírsík kialakítása, a fúrt CFA cölöpözés és a fejtömbök, daru alapok földkiemelése után az alaplemez alatti ágyazat és szivárgó hálózat kiépítését végezzük el. A rámpák visszaszedése után jöhet a szerkezetépítés és az épületek melletti visszatöltések, tömörítések. A befejező fázisban az épületek körüli út- és térépítés történik meg.”

Kitermelt földet felhagyott bányák feltöltéséhez használják fel

A munkafolyamatot a terület méretéhez, és aktivitásához mérten – hiszen egyszerre akár 4-5 szakág dolgozik már ebben a fázisban is a munkaterületen – hatalmas géppark igénybevételével végzik el. A projektvezető tájékoztatása szerint 4-5 db 25-30 tonnás láncos forgó kotró, 1 dózer, 3-4 db négytengelyes billencs teherautó, 40-50 db nyerges billencs teherautó, 1 db kombi kotró, 3 db 5 és 8 tonnás forgó kotró, 2 db tömörítő henger dolgozik a nagy tömegű föld kitermelésén és elszállításán.

A kitermelt talaj összetételét akkreditált laborral folyamatosan vizsgáltatják és a megfelelő minőségű szemcsés anyagokat anyagminőség szerint külön deponálják. A bontási munkákból származó beton anyagokat is a helyszínen kezelik, törőgéppel feldolgozzák, majd minősítik. A fenntarthatóságot is szem előtt tartva az újrahasznosított anyagokat visszaépítik, így csökkentve a környezetterhelést és az építkezés nyersanyagigényét. Az építkezésen fel nem használt földmennyiséget több lerakóba szállítják el. Ezek jellemzően felhagyott, rekultivációra szoruló bányák. Tószegi Dániel kiemelt néhány extrém adatot is, melyek jól szemléltetik a feladat méreteit:

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

„Egy nyerges billencs kb. 15-17 köbmétert tud elvinni az adott föld fajsúlyától függően, az eddigi legnagyobb fordulószámunk napi 250 volt. Az ütemtervünk az épületek tervezési és engedélyezési, valamint a munkatérhatárolás, mélyalapozás és szerkezetépítés üteméhez igazodik, de 2 év alatt ki kell termelnünk körülbelül 600.000 köbméter földet.

További érdekességként megosztotta velünk: az R1 lakóépület legmagasabb (32 méter) és O1 irodaépület legmélyebb (18 méter) pontja között 50 méteres magasságkülönbség volt az adott építési állapotban. 906 méter hosszan épült résfal, melynek legnagyobb mélysége 22 méter. Az egybefüggő résfal felület összesen 17 200 négyzetmétert tesz ki. A réselt területen a terepszint alatt 380 000 légköbméter egybefüggő munkatér áll rendelkezésre.

Összefoglalva több mint félmillió köbméter földmunkát kell elvégeznie 2 év alatt a Bayer csapatának, ebből 350 000 köbmétert 1 éven belül kell teljesíteniük.

Helyben keverik a betont a zuglói negyed épületeihez

Számos előnye van annak a mobil betonkeverő üzemnek, amely az építési területen állítja elő a szükséges betont az épülő Zugló Városközpont létesítményeihez.

Az ökológiai lábnyom csökkentését szolgálja az építkezésen felállított mobil betonkeverő üzem is, melyet most látványos videón mutatunk be.

• 

A mobil betonkeverő üzem több szempontból is hasznos:

• Csak a szükséges alapanyagokat (a víz kivételével) szállítják a telephelyre, így jelentősen csökken a környék forgalomterhelése.  
• A berendezés teljesen zárt, nem kerül por a levegőbe.   
• Csökkenthető a kész beton minőségromlása, mivel minimális a gyártás és a bedolgozás között eltelt szállítási idő.
• Az üzem nem jelent plusz zajt az építkezés környezetében, hiszen zajkibocsátása rendkívül alacsony.

A kivitelezésen összesen 130.000 m3 beton, 16.700 tonna betonacél kerül beépítésre. Épül 8600 m3 beton résfal 700 tonna betonacéllal, 600 tonna betonacél cölöp. Összesen 34.000 méter cölöp kerül elhelyezésre.

Az épületek szerkezete 101.000 m2 előregyártott kéregfödém és 151.000 m2 előregyártott körüreges födémből áll össze, amelyet 15 darab toronydaru emel be a megfelelő helyekre.

• 

• 

• 

• 

További építészeti érdekességek

Az épületeken 54.00 m2 szerelt homlokzat, 54.200 m2 elemes homlokzat, 13.100 m2 függönyfal tervezett. A mintegy 130.400 m2 irodaterület, a közel 2000 db parkoló építéséhez az alábbi tételek beépítése szükséges.

-Álpadló 117.300 m2

-Szőnyeg 126.200 m2

-Kerámia 29.100 m2

Műgyanta 90.200 m2

Gipszkarton fal 106.600 m2

Álmennyezet 131.200 m2

Pórusbeton és mészhomok fal 49.200 m2

Üvegkorlát 8.200 m

Belső ajtók 7.400 db

Felvonó 61 db

Transzformátor 11kV/0,42kV, 1600kVA 18 db

Elektromos kábel 1.700 km

Lámpatestek 38.000 db

Székelyföldről, Gyergyóremetéről származó, Magyarországon sikeres vállalkozást felépítő üzletember Balázs Attila. A legfontosabb befektető a Gyergyóremetén létesülő ipari parknál, ugyanakkor nem mellékesen repülőteret épített. Mindeközben a Gyergyói Hoki Klub elnöke. A Bayer Construct vezetője nagyon ritkán ad interjút a sajtónak, most viszont elfogadta a felkérésünket. Sok mindenről beszélgettünk, ami vele kapcsolatban felmerült az utóbbi években. Sok kijelentése hihetetlennek tűnik – első hallásra.

– Olyan beruházások zajlanak a szemünk előtt Gyergyószéken, amelyek pár éve még elképzelhetetlennek tűntek, sőt sokan még most sem képesek elhinni, hogy ez a valóság. Megépült egy reptér, épül egy méretes ipari park, Erste Liga-bajnok lett a Gyergyói Hoki Klub. Szóval rengeteg dolog lenne, amiről érdemes Önnel beszélni, ha nyitott erre. Ön mivel kezdene egy ilyen beszélgetést? – Természetesen a hokival. Azért, mert ami itt zajlik, az tulajdonképpen egy 5-6 évvel ezelőtti gondolat következménye. Barti Tihamér (Hargita Megye Tanácsának alelnöke – szerk. megj.) keresett meg akkor, hogy

mentsük meg, erősítsük meg a gyergyói jégkorongot, amely akkor szenvedett a román bajnokságban. Akkor azt mondtam, hogy engem ez csak úgy érdekel, ha a csapatot bevisszük a magyar-román közös bajnokságba, az Erste Ligába, és az élcsapatok közé emeljük.

Az elmúlt évek fejlesztései, az itt befektetett pénz és munka mind ebből indult ki és ezzel függ össze.

– Még akkor, az elején volt egy beszélgetésünk, amelyben megkérdeztem: mi a véleménye arról, hogy egyesek szerint ez csak egy lufi, ami ki fog pukkanni…

– Úgy gondolom, időközben már bebizonyosodott, hogy ez nem csak egy lufi. Székely vagyok, és mind székelyek vagyunk a klub vezetőségégében, akik együtt gondolkodunk, dolgozunk, és érvényes ránk az a fajta konokság, ami ezt a népet jellemzi.

Sosem adjuk fel, inkább végigvisszük, amit elképzeltünk, ameddig csak lehet.

Öt év alatt folyamatosan dolgoztunk, építettük a stábot, a játékoskeretet, hogy elérjük a kitűzött célt. Öt év eltelt és bajnokok vagyunk. A GYHK pedig egy olyan klub, ahol biztos az anyagi háttér, ahová tartozni érdemes. Mindeközben pedig továbbra is folyamatosan dolgozunk azon, hogy megteremtsük azt az erős finanszírozási hátteret, amely a további céljaink megvalósítását lehetővé teszi.

– Megtudhatjuk, hogy mik ezek a további célok?
– Nos, megint olyan kijelentést teszek, amiről ismét sokan azt fogják gondolni, hogy ez lehetetlen. Most mondom el először nyilvánosan.

A Gyergyói Hoki Klub ezután is az Erste Liga egyik legjobb csapata lesz, mindig a trófea megszerzése lesz a cél, emellett az itthoni utánpótlás-nevelést a jelenleginél magasabb szintűre fogjuk emelni.

Ezzel párhuzamosan Érden, a szintén általam vezetett Kárpáti Farkasok klubnál is zajlik a munka, pontosabban a két klub szorosan együttműködik az utánpótlás nevelésében. Amikor a mostani érdi U16-osok felnőnek, a Kárpáti Farkasok is be fog lépni az Erste Ligába. A két együttes és a magas szintű utánpótlásból kinövő fiatalok jelentik majd az alapját egy harmadik csapatnak, amely egy európai topligában fog szerepelni.

– Európai topliga? Ismerve a jelenlegi székelyföldi jégkorongvilágot, ez tényleg egy lehetetlennek tűnő elképzelés…

– A mai körülmények között tényleg az lenne. De amibe belevágunk (szándékosan beszélek többes számban, hiszen nem csak rólam van itt szó, hanem egy vállalkozói-baráti körről, akik közösen gondolkodva tesszük a dolgunkat), azt alaposan át szoktuk gondolni. Mindig létezik egy stratégia, amit követünk. Látjuk, hogy egy topligás csapat igényeihez és ahhoz az utánpótlásképzéshez, amit elképzeltünk, hiányzik az alapvető infrastruktúra. Éppen ezért

Gyergyóremetén idén nekikezdünk egy új jégpálya építésének, amely jövőre elkészül. Majd pedig négy év alatt négy másik, az utánpótlást szolgáló pályát építünk négy gyergyószéki településen. Amikor azok elkészülnek, a fenntartásukat is biztosítjuk.

Közben – bízom benne – Gyergyószentmiklóson is megtörténik a romániai költségvetés finanszírozásával a jégpálya újjáépítése olyan szinten, hogy az a magasabb ligában játszó csapatnak legyen az otthona. Tudom, hogy Barti Tihamér az RMDSZ körökben és általában a romániai politikai kapcsolatai révén folyamatosan dolgozik azon, hogy ez megtörténjen. Amíg a gyergyószentmiklósi újjáépítés zajlani fog, ideiglenesen Remete tud helyet adni a GYHK hazai mérkőzéseinek.

– Valóban „meghökkentő”, amit most elmondott. De ha meg is valósulnak a jégpályaépítések, még sok minden kell egy ilyen cél eléréséhez. Elsősorban nagyon sok pénz…

– Világos. Anélkül nem megy semmi. És itt kanyarodjunk vissza a beszélgetésünk első mondatához. Készítettünk egy alapos gazdasági számítást.

Gyergyóremetén és más helyszíneken párhuzamosan épülnek azok az üzemek, élelmiszeripari és más fejlesztések, amelyek egy része az én érdekeltségeimet jelenti, másokat azok a vállalkozó barátaim építik, akik a Gyergyói Hoki Klub támogatói körét alkotják.

Ezeknek a gazdasági egységeknek a többsége 2024-ben kezdi el a termelést, akkor indulnak el. 2-3 év múlva érik el azt a jövedelmezőségi szintet, amelyből az általunk elképzelt szintű jégkorong finanszírozása meg fog valósulni. Tehát – hogy érthető legyen, amire a beszélgetés kezdetén utaltam – a gyergyói jégkorong kapcsán közösen gondolkodva, megoldásokat keresve született meg az az átfogó fejlesztési stratégia, amely révén a gyárak, repülőtér, szálloda és egyebek megvalósulnak.

– Azonban mindehhez kellett a magyar kormány anyagi támogatása is, többek között emiatt nevezik egyesek Balázs Attilát a NER új csillagának…

– Akik ezt mondják rólam és fáj nekik, hogy Székelyföldön végre jelentős beruházásokat támogat Magyarország kormánya, azok – ha jól belegondolok – büszkévé is tesznek. Mert mi is az a NER, ami egyeseknek ellenségesen hangzik? A Nemzeti Együttműködés Rendszere, amelyet a magyar kormány talált ki, és amelynek célja a magyar nemzet megerősítése.

Tehát, aki a NER része, az a magyar nemzet gyarapodásáért dolgozik. Ha engem ilyen embernek tartanak, arra csakis büszke lehetek, és az külön nagy dolog, hogy ez a kormány fontosnak tartja, hogy szorosra fonja a szálakat Magyarország és az elszakított nemzetrészek között, így a székelységgel is.

Amiről viszont nem beszélnek a NER-t ellenségnek tartók: a pénz nem adomány, nem osztogatás a haveroknak, ahogy mondani szokták. Ahhoz, hogy valaki egy beruházáshoz támogatást kaphasson, nagyon kemény garanciákat kell vállalni. Gyakorlatilag a kormánytámogatás adóelőleg, ami meg fog térülni az államnak. Ha egy vállalkozó pályázik, akkor vállalnia kell, hogy meghatározott időn belül ennyit és ennyit be fog fizetni az államkasszába, ennyi és ennyi alkalmazottat felvesz, fizetést ad nekik, működteti az adott vállalkozást. Mindemellett cégeinkkel garanciát is vállalunk az államtól kapott összegre.

Tehát pontosan tudod előre, hogy ha belevágsz, akkor komoly terhet veszel a nyakadba. Ha megbukik az új vállalkozás, akkor elveszíted azt is, amit előzőleg felépítettél…

Azt is vállalnunk kell, hogy az így felépülő üzemek árbevétele folyamatosan növekedni fog, tehát hasznot hoz. Igen, de emellett ez hasznot hoz a magyar államnak, tisztes megélhetést az alkalmazottaknak, fejlődést Székelyföldnek és Romániának is. Itt megjegyzem, hogy még nem indultak be a most épülő üzemek, de már szemmel láthatóan megnőtt az adóhivatal bevétele.

– Többször is említette, hogy a Remetén és Gyergyószéken épülő gyáraknak, és egyéb gazdasági egységeknek csak egy része az ön érdekeltsége. Tisztázhatnánk, hogy mi az, ami önhöz köthető?

– A repülőtérről már több alkalommal beszéltünk, ez saját beruházásként valósult meg, és jövőtől napi utasforgalom indul innen Budapestre.
Ide tartozik a tejporgyár, amely korábban a térség mezőgazdaságának meghatározó eleme volt, de amelyben továbbra is nagyon nagy potenciált látunk. Egyébként ennek megvásárlására Barti Tihamér ösztönzött minket.

Tihamért azért említem többször, mert ebben a történetben neki nagyon nagy szerepe van. Úgy ennek a gazdasági konstrukciónak a kigondolásában, mint a rengeteg munkát és energiát igénylő ügyintézésben.

Mi, akik Magyarországon építettük fel a vállalkozásainkat, jól ismerjük az ottani mechanizmusokat, Romániában azonban minden sokkal bonyolultabb. Nagyon sokat számít az ő hozzáállása, segítsége.

De visszatérve a tejporgyárra, az üzemet teljesen felújítottuk. Modern technológiával szereljük fel, és prémium minőségű termékeket fogunk előállítani, amelyre nagy kereslet van a világpiacon. Szintén az én befektetésem révén épül meg az erdeigyümölcs-liofilizáló üzem is.

Tudjuk ugyanis, hogy

a térség erdeiben termő gyümölcsök, gombák jelenleg is komoly hasznot hoznak azoknak, akik ezt felvásárolják és továbbértékesítik, de itt, ahol teremnek, szinte semmilyen hozadékot nem jelentenek sem az erdőtulajdonosoknak, sem általában a közösségnek.

Ez is meg fog változni. Ugyanakkor a turizmusban is nagy fantáziát látunk, így jön létre az 5 csillagos gyógyszálló. Egy további lépésként pedig szeretnénk feléleszteni azt a fürdőkultúrát, amely a remetei borvízre alapozva száz éven át létezett, és volt idő, amikor évi 16 ezer kezelést folytattak itt. Ezt szeretnénk újra élőnek látni és természetesen mindenki számára hozzáférhetővé tenni. De ismétlem, ezek mellett számos más olyan fejlesztés zajlik most, ami a közös gondolkodás eredménye, és amelyek szorosan kötődnek egymáshoz, így az én vállalkozásaimhoz is.

Az interjú végén Balázs Attila jelezte, a következő időszakban részleteiben is szívesen bemutatják majd a Székelyhon számára a folyamatban levő beruházásaikat, terveiket, természetesen a legnagyobb érdeklődés által övezett gyergyóremetei reptérre vonatkozóakat is.

A 2024 elején elkészülő korszerű, hőszivattyús rendszerrel ellátott otthonok zöld környezete biztosítja a lakók pihenését, feltöltődését.

Kimagasló műszaki felszereltséggel ellátott lakások létesülnek Zugló újonnan épülő városnegyedében. Az innovatív épületegyüttes a XIV. kerület szívében a Bosnyák tér mellett jön létre. A fejlesztés helyet ad, lakóépület mellett irodáknak, kereskedelmi egységeknek. A többfunkciós városnegyed minimális energiaigényű lesz a geotermikus fűtéstechnológia kihasználásával. Továbbá az irodaépületek A++ kategóriájú besorolást kapnak majd. Az ingatlan modern felszereltsége, valamint az energiahatékony fűtésrendszerének köszönhetően, alacsony rezsiköltsége miatt a legjobb választás az igényes, tudatos vásárlóknak, ingatlanbefektetőknek.

Az O1 irodaház alatt kereskedelmi egységek – szupermarket, étterem, bank, divat és egyéb szolgáltatások – is elérhetőek lesznek, az épületek közötti részen sétáló utcákat és zöld parkokat létesítenek.

A 168 lakást magába foglaló Residence One tart a leglátványosabb kivitelezési fázisban a Zugló Városközpont épületei közül, amely márciusban érte el a szerkezetkész állapotot. A munkálatok azóta is ütemterv szerint haladnak. Jelenleg az aljzatbetonozást végzik az egyes szinteken, valamint a gépészeti és elektromos alapszereléseket. Kívülről zárják az épületet, zajlik a külső nyílásszárók beépítése, ezt követően a belső fejlesztési munkálatok, felületképzések – burkolás, festés – következnek. A Residence One épület lakásait 2024 második negyedévében adják át. 

Zugló új otthonai tömegközlekedéssel és közúton is kiválóan megközelíthetők 

A társasház közvetlenül a Bosnyák tér mellett található, amely a fővárosnak, valamint a XIV. és XV. kerületnek a fő közlekedési csomópontja. A belvárosból és a külsőbb, keleti városrészekből, agglomerációból egyaránt könnyen elérhető. A Csömöri úton számos buszjárat közlekedik, közvetlen belvárosi kapcsolattal, valamint a Nagy Lajos király úton kötöttpályás közlekedés is található, mely közvetlen metrókapcsolatot biztosít. Az M3 autópálya közelsége az M0 körgyűrűvel teremt gyors összeköttetést.

Árnyékolás és belső felszereltség magas minőségben

A társasházban 168 lakást és a földszinten négy üzlethelyiséget alakítanak ki. A lakók számára a -1. szinten és a bejárati szinten teremgarázs épül gépkocsibeállókkal, néhányhoz elektromos töltőegységet is biztosítanak.

A nyolc emeleten elhelyezkedő otthonok három lépcsőházból (A, B és C) közelíthetők meg. 

A lakások esetében kétféle színvilág választható a kivitelezés során: nude és szürke.

A földszinti lakásokhoz terasz tartozik, melyeket egységesen Viastein térburkoló elemmel burkolnak.  

Minden nyílászáróra egységesen motoros redőnyt építenek ki, rejtett redőnytokkal. A lakásokba födémbe integrált mennyezet hűtő-fűtő rendszer kerül beépítésre. A fürdőszobákat elektromos padlófűtéssel és törölközőszárítós radiátorral alakítják ki.

A belső udvarban tájépítész által tervezett kertben pihenésre és közösségi találkozásra alkalmas felületeket hoznak létre padokkal, játszótérrel. Az ültetett fák árnyékot adnak, idényjelleggel pedig virágba borul a kert egy része, így az új lakástulajdonosok gyönyörű zöld környezetben érezhetik otthon magukat.

Geotermikus fűtésrendszer – avagy a megújuló energiaforrásaink kihasználása

A létesítmény energiahatékonyságát a geotermikus energia biztosítja, ez az alapja a fűtési és melegvíz előállító rendszernek. Az épületben a központi melegvizet a pincei hőközpont szolgáltatja. Szintén a geotermikus kút adja a központi fűtés energiáját az épület valamennyi lakása, valamint a használati melegvíz felfűtés számára. Az ingatlanokat egyedi HMV mérőkkel látják el, az órák leolvasása távolról is biztosított lesz rádió jeladós technológiával. Az apartmanok alacsony rezsiköltségét emellett a korszerű szigetelések garantálják.

A Zugló Városközpont beruházásról további információkat kiemelt oldalunkon talál.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

•