Évmilliókig elég – így működik Magyarország legzöldebb fűtési rendszere

 

A Népszava nemrég arról írt, hogy „fűtés és meleg víz nélkül maradhat a kormány által 244 milliárd forintért megvásárolt irodakomplexum, ahová számos minisztériumi részleg, a NAV és az Állami Számvevőszék költözne a következő hónapokban, a bevásárlóközpontot pedig már meg is nyitották”.

Az állításokat arra alapozták, hogy a geotermikus rendszer nem kapott környezetvédelmi engedélyt. Emellett azt is sejtették, hogy veszélybe kerül a budapesti gyógyfürdők vízellátása.

Balázs Attila, a Bayer Construct tulajdonosa az Index megkeresésére azonban kifejtette: a kritikák szakmailag értelmezhetetlenek és megalapozatlanok, majd hozzáfűzte, hogy lesz meleg víz és fűtés is az irodakomplexumban. Ezt követően részletesen bemutatta, hogyan is működik valójában egy geotermikus rendszer.

Hőt vesznek ki, vizet nem

A legnagyobb félreértés Balázs Attila szerint az, hogy sokan úgy gondolják: a geotermikus rendszer véglegesen vesz ki vizet a termálkarsztból.

 

– hangsúlyozta, majd kifejtette: „Ezzel ellentétben a gyógyfürdők valóban csak egyszer használják fel a kitermelt termálvizet, ezt követően kiengedik azt felszíni vízfolyásokba és egyéb kijelölt befogadóhelyekre, és ezzel a módszerrel valóban folyamatosan csökken a föld alatti rétegek vízkészlete.”

A zuglói geotermikus technológia egy zárt rendszert alkot: fúrással létrehozzuk a termálkutat, ezen keresztül kitermeljük a termálvizet, egy hőcserélő berendezés segítségével kivonjuk a hőenergiát, majd a kitermelt termálvizet egy zárt hálózaton, vezetékrendszeren keresztül visszaküldjük, visszasajtoljuk ugyanazon mélységbe és földrétegbe.

„Itt valójában a termálvíz által hordozott – a Föld magmájából származó – hőenergiát vonjuk ki, nem a vizet, az visszakerül az eredeti közegébe” – magyarázta a cégtulajdonos.

Egy nemzetközi tanulmány szerint évmilliókig elég a geotermia

Arról is beszélt Balázs Attila, hogy egy nemzetközi tanulmány szerint ha a világ összes energiáját geotermikus forrásból nyernénk, akkor 100 év alatt mindössze 0,000015 Celsius-fokot (15 mikrofokot) hűlne le a magma.

„Az a szakmai tanulmány, amelyre a zuglói beruházás kritikusai is hivatkoznak, kizárólag elméletekre és modellszámításokra támaszkodik, egyetlen új mérést, kutatást, vizsgálatot sem végeztek hozzá. A budapesti és a városi környezetben egyébként sem lehet pontos szeizmikus méréseket végezni az állandó háttérzaj és rezgés miatt, így a tanulmány inkább regionális áttekintést ad, de konkrét lokációkra nem alkalmazható” – fejtette ki a vállalatvezető.

Szerinte ezért van szükség az online monitoringrendszerekre, amelyek valós adatokat szolgáltatnak majd arról, hogy mi történik a mélyben. A Zuglóban lefúrt kutaknál végzett nyolcnapos tesztek során nem volt mérhető változás a környező kutak vízszintjében.

Így működik a zuglói irodakomplexum fűtési rendszere

Ezek után arról kérdeztük Balázs Attilát, mi a valós helyzet a zuglói projekt geotermikus rendszerével, amelyről a Népszava azt írta, hogy nem kapott környezetvédelmi engedélyt.

Az épületek energiaellátása nemcsak a geotermikus technológián alapul, hanem levegő-levegő hőszivattyúrendszer is működik a létesítménykomplexumban, amely geotermia nélkül, attól teljesen függetlenül is 100 százalékban biztosítja az épületek fűtését, hűtését, és előállítja a használati meleg vizet

– szögezte le határozottan, megjegyezve, hogy a hőszivattyús megoldás egy teljes értékű alternatív energetikai, épületgépészeti konstrukciót jelent. „A geotermikus rendszer létesítéséhez – ideértve a termelő és a visszasajtoló kutat, valamint a technológiai berendezéseket is – minden hatósági engedély rendelkezésre áll, függetlenül attól, hogy egyesek mit állítanak”.

Az üzemszerű működéshez előírt engedélyek és a szükséges hatósági szerződések megkötése folyamatban van, ebben jelent fontos előrelépést, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal kiadta a geotermikus rendszer környezetvédelmi engedélyét. Ezzel párhuzamosan a Pólus Center mellé tervezett új, Szilas Liget elnevezésű, XV. kerületi lakónegyed – amelynek szintén geotermikus energiára alapoznák a fűtését – termálkútjainak engedélyeztetése is jól halad.

Másfél-két évig tart a teljes folyamat

Amikor a geotermikus rendszer engedélyezési folyamatáról kérdeztünk, részletes képet kaptunk:

• Először a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától (SZTFH) kell kutatási engedélyt kérelmezni, amely nagyobb terület lehatárolásával jár, és már ehhez is szükséges a vízügyi igazgatóság vagyongazdálkodási hozzájárulása.
• A következő lépés a kutak létesítési engedélye – minden egyes kútra és az összekötő vezetékre is külön engedélyt kell kérni.
• Ezután különböző szakmai teszteket végeznek, majd be kell adni a kutatási zárójelentést és a védőidom-kijelölési kérelmet.
• Párhuzamosan kérni kell a használatbavételi engedélyt, amelyhez környezetvédelmi engedély szükséges – ez lehet előzetes vizsgálati dokumentáció vagy környezeti hatásvizsgálat.
• Végül az Energiaügyi Minisztériummal kell hasznosítási szerződést kötni.

Az egész folyamat minimum másfél, de inkább két évig tart.

A piros zóna, ami mégsem jelent tiltást

Arról is tájékoztatást kértünk a Bayer Construct vezérétől, hogy mi a helyzet a SZTFH által kijelölt úgynevezett piros zónával, amelyre a kritikusok hivatkoznak. Balázs Attila kifejtette: ha a hatóság kijelöl egy piros zónát, majd ugyanaz a hatóság kiad egy engedélyt, az azért van, mert jogszerűen megteheti, és műszaki, szakmai oldalról is megfelelőnek tartja.

 

– fogalmazott. Részletesen kifejtette: az SZTFH-tanulmány nem jogszabály, hanem szakmai iránymutatás, amely semmilyen kötelező érvényű tiltást nem tartalmaz. A tanulmány óvatosságra int, de nem tiltásokat fogalmaz meg – pusztán javaslatokat tesz. Ráadásul amikor a tanulmány megszületett, a zuglói kutak már rendelkeztek kutatási és fúrási létesítési engedéllyel, így visszamenőlegesen nem is lehetne rájuk alkalmazni.

Drágább, de hosszú távon megtérül

Az üzleti vonatkozásokról is érdeklődtünk a beruházónál, konkrétan arról, hogy mennyivel drágább ez a zöld megoldás a hagyományos fűtési módszereknél. Balázs Attila őszintén elmondta:

 

A megvalósítás lényegesen többe kerül, mint ha egy kész vezetékről vennék le az energiahordozót. „Hosszú távon azonban megtérül, ráadásul a környezetvédelmi szempontok már nem elvont, elhanyagolható feladatokat jelentenek, hanem teljesen húsba vágó, feltétlenül megoldandó gyakorlati kihívásokat” – vallja Balázs Attila.

Bár a korábbi szabályozás szerint nem lett volna kötelező visszasajtolni a Zuglóban kitermelt vizet, ők saját elhatározásból megcsinálták a visszasajtoló kutat is, mert így lesz valóban megújuló ez az energiaforrás. A távhő egyébként ma a legolcsóbb fűtési forma Magyarországon, és ha azt geotermikus energiával szolgálják ki gáz helyett, az még hatékonyabb és környezetbarátabb megoldás.

„Nagyon fontos kiemelni a zuglói beruházás vonatkozásában azt az igen ritkán említett összefüggést, hogy az itt megvalósított geotermikus rendszer által termelt hőenergia meghatározó mennyiségét (több mint 50 százalékát) nem a Bosnyák téri létesítményeknek – lakóépület, irodaházak és kereskedelmi központ – a kiszolgálására használjuk fel, hanem az Budapest távhőszolgáltatásához biztosít majd megújuló »zöldenergiát«. A BKM Zrt.-vel (BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. – a szerk.) fennálló együttműködési megállapodásunk keretében kötelezettséget vállaltunk arra, hogy az itt megtermelt hőmennyiség meghatározó részét átadjuk a távhőszolgáltatónak, ebből is látszik, hogy tisztán szakmai megközelítésben vizsgálva a fővárosnak is előnyös és támogatható ez a geotermikus rendszer.”

Több mint 10 milliárd forint a közösségnek

A zuglói projekt történetéről is beszélgettünk Balázs Attilával, aki elmesélte: az önkormányzat eredetileg külföldi beruházóknak értékesítette a telket, amely többször gazdát cserélt.

Amikor a Bayer Construct 2018-ban – hosszú előkészítés és az önkormányzattal történő előzetes egyeztetések után – megvásárolta a lengyel cégcsoporttól a projektet, az önkormányzat már nem látta életszerűnek egy hatalmas bevásárlóközpont felépítését Zugló központjában, és az eredeti terv (Mundo Shopping Center) ekkor már valóban nem volt működőképes koncepció ingatlanfejlesztői szemmel sem. Az építőipari vállalat végül egy vegyes funkciójú városfejlesztési programot tervezett lakó-, iroda- és kereskedelmi elemekkel.

Az eredeti mesterterv a Bosnyák téri templomtól a Vezér útig terjedő teljes terület felújítását tartalmazta, beleértve a piac, egy új rendelőintézet és egy új önkormányzati épület megvalósítását is. Ezt elkaszálta az önkormányzat, pedig a látványtervek alapján hatalmas megújulást jelentett volna Zugló egyik legforgalmasabb területén.

Így is több mint tízmilliárd forint értékben újítottak fel a Zenit Corsóhoz közvetlenül nem kapcsolódó épületeket, infrastruktúrákat. „Több mint 10 milliárd forintot költöttünk el arra, hogy a közlekedés rendben legyen, az utak, a híd, a buszmegállók, közművek. Plusz a környék iskoláinak az udvara is több milliárd forint volt” – foglalta össze a beruházó.

Tizenkét iskolaudvar újult meg

Azt is megkérdeztük, hogyan jött a képbe az iskolaudvarok felújítása. Balázs Attila elmondta: „Amikor kiderült, hogy az átfogó városközpont-felújítási terv nem valósul meg a képviselő-testület ellenállása miatt, a cégcsoport társadalmi szerepvállalása keretében inkább a helyi iskolákra fordítottuk a közösségi fejlesztésre szánt összeget.”

Egy helyi fideszes képviselő, Borbély Ádám vetette fel az iskolaudvaros lehetőséget, a Bayer Construct pedig megragadta az alkalmat, és összefogva az illetékes tankerülettel lépésről lépésre végigvitte a rekonstrukciókat.

Összesen 12 általános iskola udvarát újították fel a környéken, és ezek többsége már a 2024-es önkormányzati választások után került átadásra, így nem lehet kampányfogásnak tekinteni.

Az infrastrukturális fejlesztések mellett a környező utcákat, a Bosnyák téri buszmegállókat, sőt a piac parkolóit is felújították, figyelemmel a beruházás előkészítése során készített precíz közlekedési modellek eredményeire. Mindeközben a nagy múltú és különösen a kerületi lakosok között népszerű Bosnyák téri piac egyetlen pillanatra sem szűnt meg működni, és most több látogatót, vásárlót vonz, mint a beruházást megelőzően.

Szakmai vagy politikai vita?

A beszélgetés végén arról kérdeztük Balázs Attilát, hogy szerinte szakmai vagy politikai alapon támadják a projektet. Egyértelműen fogalmazott: meggyőződése, hogy politikai hátterű az egész próbálkozás.

Ha az utóbbi 20 évben történt volna bármi érdemi, jelentős volumenű fejlesztés Zuglóban, akkor azt mondanám, hogy az onnan érkező kritikáknak van, lehetne szakmai alapja, hitelessége, azonban én nem látok ott ilyen kompetenciát és együttműködési hajlandóságot

– mondta. Amikor a fejlesztés teljesen elkészül, a kerület lakosságának körülbelül 70 százaléka használja majd. A geotermikus rendszer a lakosok számára láthatatlan marad, és tiszta, megújuló energiával látja el a környéket, valamint a fővárost – minden szabálynak és engedélynek megfelelően – a távoli jövőben is, amikor ezekre a támadásokra már senki nem fog emlékezni – zárta gondolatait Balázs Attila.

Ez a támogatott tartalom a BAYER CONSTRUCT Zrt. közreműködésével jött létre.